Díjazzák, ha valaki a kicsire hajt

Az innovációs járulékot érintő változásokkal a MISZ elnöke szerint a kormány az egyik kezével elvenné azt, amit a másikkal az uniós források segítségével ad. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő hét évben 320 milliárd forint uniós forrást fordíthatnak a pályázók kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az első pályázati csomagot nemrég hirdette meg 64,6 milliárd forint értékben. Az egyes konstrukciók az ipari kutatástól az új termék piaci bevezetéséig kínálnak forrásokat. Szabó Gábor, elnök szerint a szférának óriási az igénye a pályázati pénzekre, mert az idén még egyetlen jelentős kiírást sem tettek közzé. Az innovációs alap keretéből sem juthattak érdemi támogatáshoz, miután az elnök szerint a Pénzügyminisztérium a konvergenciaprogramra hivatkozva zárolta az alap tízmilliárd forintos maradványát. Az uniós pályázatokról társadalmi egyeztetés is zajlott, ám a döntéshozók csak részben vették figyelembe a szakmai szervezetek javaslatait. Az innovációs szövetség egyik alapvető gondja, hogy a pályázatok elbírálásánál nem csak a minőség dönt. Plusz pont jár ugyanis azért, ha valaki nem a maximálisan elnyerhető összegre tart igényt. Szabó Gábor szerint ezzel előnyhöz juthat egy kevésbé jól kidolgozott projekt.

A társadalmi egyeztetés ugyanakkor nem volt eredménytelen. A szervezeteknek sikerült kiharcolniuk a nagyobb támogatási intenzitást. Az unió ugyanis megengedi, hogy ötven százaléknál magasabb támogatáshoz jussanak a pályázók.

Szabó Gábor a bürokratikus terhekre is felhívta a figyelmet, amelyek nem kedveznek a szférának. Szerinte a közbeszerzési eljárások adminisztratív procedúrái késleltetik az új ötletek megvalósulását, ami az innováció szempontjaival összeegyeztethetetlen.