Hátrányos megkülönböztetés: többet fizetnek a külföldiek!

A magyar törvényekhez való alkalmazkodás nem egy könnyű feladat. Bizonyára sok cég számára okozott már nehézséget az elvégzendő feladatok, a kitöltendő papírok, és a befizetendő összegek sűrűjében eligazodni. Most tisztázzuk, hogy mit is várnak el a magyar hatóságok egy osztrák, olasz, vagy akár szlovák cégtől, ha kis országunkban is akar működni...

Külföldi vállalkozásnak az minősül, akinek a székhelye nem Magyarországon van. Nekik az itteni dolgaik elvégzéséhez fióktelepet vagy kereskedelmi képviseletet kell létrehozniuk. A fióktelep egy olyan a külföldi vállalat önálló gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként bejegyzett a cégbíróság. A kereskedelmi képviseletet szintén önálló formaként jegyezték be, viszont ez a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít, készít elő, vagy köt meg, és az üzletfelek tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat lát el.

Fióktelep

A külföldi cég teljes jogú képviselője, eljár a hatósági ügyekben, gazdálkodási tevékenységet végez, és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A kérelem benyújtását követően ugyanúgy működhet mint a többi vállalakozás, és ugyanúgy használnia kell a "bejegyezés alatt" toldalékot a cégnyilvántartásba történő bejegyzésig.

A fióktelep képviseletét csak meghatározott személyek láthatják el, mint például a munkaviszony keretein belül foglalkoztatott, vagy a tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személy. Abban az esetben ha engedélyköteles tevékenységet szeretne végezni a fióktelep, akkor az ehhez szükséges dokumentumokat is be kell szereznie, kivéve akkor, ha az Európai Gazdasági Közösség tagországából származik, és otthon már megszerezte a külföldi cég a szükséges engedélyt.

Kereskedelmi képviselet

Ez a cégforma jogi személyiséggel nem rendelkezik, és működését csak a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A tevékenységi körét a fentiekben már említettük, a külföldi cég itteni képviseletét látja el a szerződések kötése során, és az ügyfelekkel szemben. Ezen kívül ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a fióktelep esetén.

Bejegyzés folyamata

A legelső feladat, hogy a cég jogi képviselője beadja a cégbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz. A kérelmen szerepelnie kell a választott cégnévnek is, amelyet a cégbíróság megvizsgál, mielőtt jóváhagyná. Előfordulhat ugyanis, hogy nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy már létezik a név. Ha ezek nem állnak fent, akkor egy 60 napos időtartamra a kérelmező cég részére lefoglalja a nevet a cégbíróság, ami ez alatt az idő alatt más részére nem foglalható le. Ha a 60 nap alatt a cég bejegyzésére nem kerül sor, akkor a foglalás megszűnik, és kezdődhet előröl az egész folyamat.

A kérelemben meg kell jelölni a cég székhelyét is, ami lehet a bejegyzett iroda, vagy annak az ügyvédi irodának a székhelye, amely a cég ügyeiről gondoskodik. A külföldi cégek oldaláról fontos szempont, hogy cégadatokat nem csak magyarul tarthatja nyílván a cégbíróság, ugyanis ha a bejegyzési kérelemhez csatolva van a hiteles másolat, akkor azt a cégbíróság elfogadja. A kérelem mellé csatolni kell továbbá a hiteles aláírási címpéldányt.

A cégjegyzékben, ami a bejegyzett cégek adatait tartja nyilván, a következő információkat lehet többek között megtalálni: a cég cégjegyzékszámát, a cég nevét, a cég székhelyét, a létesítő okirat keltét, a cég főtevékenységét, a cég jegyzett tőkéjét (a fióktelep és kereskedelmi képviselet esetén itt kell nyilvántartani a külföldi cég által a működés fedezésére juttatott összeget), a képviselet módját, a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, valamennyi pénzforgalmi számlát, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét.

A külföldi vállalakozások fióktelepének, vagy kereskedelmi képviseletének plusz adatokat is meg kell adnia a magyar cégekhez képest. Ilyen a külföldi vállalkozás neve, cégformája, cégjegyzékszáma, és székhelye, a cégjegyzéket vezető bíróság illetve hatóság megnevezése és székhelye, valamint a képviseletre jogosult személy neve, lakóhelye, és a jogviszony keletkezésének ideje.

Mind a két cégforma esetén szükségesek további dokumentumok a bejegyzéshez. Ezek többek között az adott cégforma létesítéséről, és a képviselő személyének kijelöléséről szóló határozat, és annak hiteles magyar nyelvű fordítása.

A plusz adatok szolgáltatása mellett az anyagiak sem egyeznek a magyar cégbejegyzési folyamattal. Azt gondolhatnánk, hogy a cégbejegyzés esetén minden vállalkozásnak ugyanakkora összeget kell fizetnie, mindössze az alapítani kívánt cég típusától függ a díjazás, de ez nem így van, ugyanis ha a cégbejegyzési kérelemben kérik fióktelep létrehozását is, az díjmentes, így nem kell további eljárási illetéket fizetni. Ez viszont eleve kizárja a külföldi cégeket, mivel ők egyből fióktelepet hoznak létre. A cégbejegyzés során a következő tarifákkal találkozhatunk:

Gyorsított eljárás problémái

A folyamatos technikai újításoknak, és az egyszerűsítés követelményének köszönhetően egyre újabb megoldásokkal találkozhatunk a cégbejegyzés, az adóbevallás, és a gazdaság egyéb területén is. Az eljárások gyorsításával viszont megnő a biztonsági kockázat, például a közjegyző által készített aláírási címpéldány elhagyásával.

A tapasztalatok szerint valóban gyorsabbá vált a cégeljárás a szeptemberi változások óta, de ennek ellenére még mindig sokan vélik úgy, hogy szükséges lenne az aláírási címpéldány, ugyanis az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintához nem szükséges az ügyfél azonosítása a személyi okmány lekérdezésével.

Az elektronikus módon történő adatszolgáltatásnak, és a gyorsított cégbejegyzésnek köszönhetően a külföldiek számára is gyorsabbá és egyszerűbbé válik a bejegyzési folyamat, ami egyben azt is jelenti, hogy az azonosítás és a hitelesség vizsgálata egyre nagyobb kockázati tényezőt jelent...