1 év után újra csökkent a bizalmi index - főként a vevőkben bíznak a kkv-k

2007 utolsó három hónapjában kevés pozitív gazdasági hír jelent meg a sajtóban, a magyar gazdaság legfontosabb jelzőszámai rendre romlottak, a lakossági fogyasztás csökkent, a BUX mélyponton volt, az olajár nőtt, a közéletet pedig továbbra is politikai bizonytalanság határozta meg. Nem meglepő tehát, hogy az index értéke 7 pontos csökkenés után -49 ponton zárta az évet. Ez az érték megtörte a több mint egy éve tartó javuló tendenciát, és újra távolabb került a 2006. júniusában mért nullához közeli értéktől, melyet hirtelen visszaesés, és azóta tapasztalható negatív várakozás követett.

A vállalkozások számára valószínűleg a vártnál is szerényebb gazdasági növekedés jelentette a legnagyobb sokkot, hiszen az a harmadik negyedévben már csak 0,9 százalékot ért el. A negatív várakozásokat tovább erősítette az is, hogy a karácsonyi szezon - bár végül jobb eredményeket hozott a vártnál - rendkívül lassan indult a kereskedők számára. Ez magyarázza azt, hogy a K&H kkv bizalmi index leginkább a kereskedelmi cégek körében csökkent. Itt 12,5 pontos visszaesés volt megfigyelhető, ami a fogyasztói bizalmi index csökkenésével és a magas inflációval magyarázható.

A Bizalmi Index negatív alakulásában továbbra is a közterhek játsszák a legnagyobb szerepet, ezzel kapcsolatban 9 pontos csökkenés figyelhető meg. A többség (73 százalék) további növekedésre számít e téren, és annak mértékét ismét drasztikusnak látják. 11 százalékkal emelkedett a jelentős, azaz 5 százalék feletti növekedésre számítók aránya, és egyre kevesebben gondolják úgy, hogy változatlanok maradnak, vagy csökkennek a közterhek. Egyre szkeptikusabbak a kkv-k a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, a megkérdezettek 54 százaléka tart a gazdaságpolitika "vállalkozásellenes" alakulásától.

Feltehetően a magas infláció miatt a munkaerő-költségek eddiginél gyorsabb növekedésével is számolnak a vállalkozások, és a járulékterhekkel kapcsolatos várakozások is romlottak. Ugyanakkor általában többet hajlandók költeni a munkáltatók az ún. cafetéria rendszerben adható béren kívüli juttatásokra.

Pozitív irányba változott a vállalati hitelkamatok megítélése. Ez nem meglepő, hiszen továbbra is meghatározza a kkv-k jövőjét az, hogy milyen feltételekkel juthatnak forrásokhoz.

A negyedik negyedévben az ipari vállalatok kivételével minden szektorban jelentős bizalmi index csökkenés figyelhető meg, de még ezek közül is kitűnik a mezőgazdasági szektor és a nagyvállalatok bizalomvesztése. Az általános negatív tendenciát magyarázza az is, hogy 2007 utolsó negyedévében csökkent az Európai Bizottság által publikált ESI (Economic Sentiment Indicator) és a hazai Fogyasztói Bizalmi Index.

Az elkövetkezendő egy évben a vállalatok 68 százaléka tervez valamilyen beruházást. A kereskedelemben (60 százalék) és a kisvállalkozásoknál (65 százalék) tapasztalható a legkisebb beruházási hajlandóság. Azok, akik készek beruházni, továbbra is főleg informatikai fejlesztésekre készülnek (36 százalék).

Ami a kkv-k finanszírozási hátterét illeti, megfigyelhető, hogy a szolgáltató vállalatok rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre, támogatásokra és támogatott hitelekre. Mindeközben - érthető módon - a nagyobb cégek számítanak az átlagnál magasabb, 50 százalék feletti arányban bankhitelre, míg a kisebb vállalkozások jellemzően tagi kölcsönből és pályázatokon elnyert forrásokból igyekeznek finanszírozni működésüket.

A vállalatvezetők legnagyobb hányada (41 százalék) továbbra is nagyon nehéznek tartja az EU-s pályázatok révén elnyerhető forrásokhoz való hozzájutást. Ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra. Az utolsó negyedévben csökkent azoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy egyáltalán EU-s támogatásokhoz jussanak (49 százalék). E téren továbbra is az agrárvállalatok a legbizakodóbbak, 87 százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert.

A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 óta méri fel negyedévente a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja össze, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően. Az országosan 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2007. december 1. és 11. között készült. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.

A KKV Bizalmi Index és a GfK-Corvinus Fogyasztói Bizalom Index alakulása