Kemény este volt a Cápák közöttben: egyetlen vállalkozó talált csak befektetőre

A Cápák között eheti adásában ezúttal is Wáberer György, Tóth Ildikó, Varga Sándor, Moldován András és Csillag Péter várta a stúdióban a vállalkozókat (az előző részek befektetéseiről itt olvashatsz: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész).

Garamvölgyi Krisztián világbajnok koktélkeverő cége, a Kikimix Co. élelmiszergyártással és kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Mint mondta, saját kutatással és igazságügyi szakértői véleménnyel megerősítve kifejlesztett egy olyan természetes élelmiszert, mely 90 százalék feletti felszívódású, és mindezt szinte súlytalanná is tudja tenni, tehát ideális a hadászat, az űrkutatás valamint az extrém sportok számára. Bevételeik meghaladták a 200 millió forintot organikus, évi 50 százalékos növekedés mellett. A gyártói kapacitásukat lassan kinövik, szeretnének bővülni, és ezért kért Krisztián a Cápáktól 18 millió forintot 25 százalékos tulajdonrészért cserébe visszavásárlási opcióval.

A pitch után egy gyors kóstoló következett, majd a Cápák kérdésére Krisztián elmondta, hogy a 200 millió forintos bevételből 77 millió forint volt a nyereség. Wáberer György megdicsérte a termékeket, de azt mondta, hogy ők ehhez a vállalkozáshoz nem kellenek, így kiszállt. Csillag Péter megjegyezte, hogy akkor lenne érdemes befektetőt keresni, ha a vállalkozás külföldre szeretne terjeszkedni, így ő is kiszállt. Tóth Ildikó szerint a túl sok termékkel Krisztián elaprózódik, így ő sem fektetett be. Varga Sándor arra mutatott rá, hogy Krisztián folyamatosan küzdeni akar, de mint mondta, ő ebben a harcban nem tud részt venni, ezért ő kiszállt, és végül Moldován András sem fektetett be.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra kaszálják el Magyarországon az üzleteket: menekülnek a befektetők, ennek még nagyon rossz vége lesz

A globális felvásárlási piac 2025-ben látványosan erősödött, Közép- és Kelet-Európa pedig egyre vonzóbb a befektetők számára. Magyarország azonban sajátos helyzetben van.

Adriány Csenge és Benkő Bianka utazásszervezéssel foglalkoznak, ugyanakkor ezt fenntartható módon csinálják, és nőknek kínálják a szolgáltatásukat. A No Planet B – Travel with B cégükkel leginkább a helyi nőkkel mutatják be az adott desztinációt a nők számára. 10 millió forintot kértek a Cápáktól 10 százalékos tulajdonrészért cserébe, mivel szeretnék megerősíteni a marketingjüket. Varga Sándor és Csillag Péter is megjegyezte, hogy nem igazán lehet valami úgy fenntartható, hogy repülőgépes utazásokat kínál.

Wáberer György pedig arra világított rá, hogy Csenge és Bianka csak fokozzák az utazási kedvet, ami még nagyobb karbonlábnyommal jár. Varga Sándor szerint az alapgondolat jó, de túlságosan „jóemberkedőnek” érezte a vállalkozást, ezért kiszállt. Moldován András szintén nem fektetett be, mint mondta, az, hogy valami önmagában jó, még nem lesz üzleti érték. Csillag Péter és Wáberer György is kiszállt, és végül Tóth Ildikó sem fektetett be, mert nem érezte, hogy hozzá tudna tenni valami nagyobb dolgot a vállalkozáshoz.

Szabó István egy sportvállalkozással, a Fasterrel érkezett a Cápák elé. Elmesélte, hogy több akadémia és egyesület edzését és eszközeit látva megfogalmazódott benne egy egyéni fejlesztőlabor létrehozása – és így született meg négy évvel ezelőtt a Faster. Mindezt István szeretné külföldi, pontosabban amerikai pályára állítani, ezért kért a Cápáktól 20 millió forintot, melyért minden, az Egyesült Államokban létrehozott laborból 20 százalékot adna.

Többen is megjegyezték a Cápák közül, hogy István nem talált fel újdonságot, Varga Sándor pedig azt emelte ki, hogy a vállalkozás könnyen lemásolható, és elsőként szállt ki a business-ből. Wáberer György azt hangsúlyozta, hogy István a válllakozását hobbiból csinálta, és ezért szerinte nem működne az Egyesült Államokban, így ő is kiszállt. Moldován András szerint István csak a reklámért jött a műsorba, így ő sem fektetett be. Tóth Ildikó is kiszállt, mivel nem látta a vállalkozásban a potenciált, és Csillag Péter sem fektetett be, mivel üzletileg nem tartotta ezt jó lehetőségnek.

Kelemen János vállalkozása, a Nest Wagons vándorszekér házakat gyárt, és mint mondta, olyan élményt nyújtanak a turistáknak, amiben még nem volt részük. Az elmúlt évben 30 szekeret gyártottak és értékesítettek, darabjukat 8 millió forintért, profitjuk 25 százalék. A jövőben szeretnék növelni a gyártási kapacitásukat, ezért a Cápáktól 40 millió forintot kért 10 százalékos tulajdonrészért cserébe. János a Cápák kérdésére elmondta, hogy bár van, aki saját használatra vásárolja a vándorszekeret, de a legtöbben befektetésképp veszi.

Moldován András hamar kiszállt, mint mondta, ez az egész nem az ő világa. Varga Sándor inspirálónak tartotta a vállalkozást, de ő sem fektetett be. Csillag Péter az árazással nem volt kibékülve, ezért tett egy ellenajánlatot: a 40 millió forintért 25 százalékot szeretett volna kapni, viszont ezt János elutasította. Erre több újabb ajánlattétel érkezetett egymás után mindkét oldalról, végül pedig Csillag Péter 17,5 százalékon szállt be 40 millió forintért, és ez lett az est egyetlen sikeres befektetése.

A különleges szálláshelyek piaca

Az elmúlt években világszerte látványosan átalakult a turisztikai szálláshelyek piaca, klasszikus hotelek és apartmanok mellett egyre több turista keres olyan lehetőségeket, amelyek a szállás mellett különleges élményt is kínálnak. Ebbe a trendbe illeszkednek a glamping szállások, a lombházak vagy éppen a mobil kialakítású házak. Ez az élménykereső szemlélet különösen a fiatalabb generációk körében vált meghatározóvá. A közösségi média szerepe is jelentős ebben a folyamatban, hiszen egy látványos, különleges szálláshely könnyebben válik virálissá, mint egy hagyományos hotel.

A glamping, azaz a glamorous camping piac az elmúlt évtizedben egy dinamikusan bővülő turisztikai szegmenssé vált. A Grand View Research szerint a glamping piac méretét 2025-ben 3,79 milliárd dollárra becsülték, és az előrejelzések szerint 2033-ra eléri a 7,87 milliárd dollárt, ami 9,5%-os éves összetett növekedési ütemet jelent.

A glamping koncepciójának lényege, hogy a vendégek a természet közelségét élvezhetik anélkül, hogy le kellene mondaniuk a komfortos szállásról. A hagyományos sátrak helyett ma már komplett, dizájnos kabinok vagy mobil szálláshelyek szolgálják ki a vendégeket. A piac bővülését az is támogatja, hogy az ilyen szállások viszonylag kis területen, sok esetben mobil módon felépíthetőek és rugalmasan telepíthetők a különböző turisztikai helyszíneken.

Magyarországon az elmúlt években szintén egyre több ilyen jellegű szálláshely jelent meg a turisztikai kínálatban. A vidéki turizmus erősödése, a belföldi utazások növekedése kedvezett az ilyen típusú beruházásoknak. A különleges szállások gyakran prémium árazással működnek, mivel az élményért a vendégek hajlandóak magasabb árat fizetni.

Befektetési szempontból a különleges szállások egyik legnagyobb előnye a viszonylag gyors megtérülés lehet. Egy kisebb, moduláris vagy mobil szálláshely felépítése általában jóval alacsonyabb költséggel jár, mint egy hagyományos panzió vagy hotel létrehozása. Emellett az üzemeltetés is egyszerűbb lehet, különösen akkor, ha a szálláshelyek automatizált foglalási rendszerekkel működnek. A turisztikai kereslet szezonális jellege ugyanakkor továbbra is kockázatot jelenthet, ezért a helyszínválasztás kulcsfontosságú, és egy jól pozicionált különleges szálláshely könnyen válhat népszerűvé az online platformokon is. A szektorban a a verseny is erősödhet, ahogy egyre több szereplő lép be ebbe, a siker így hosszabb távon a kivitelezés minőségétől, a helyszíntől és a márkaépítéstől is nagyban függ.