Szakmai körökben nő az aggodalom, hogy Magyarország nem lesz képes lekötni a kutatás-fejlesztés-innovációra (k+f+i) 2007-13 között rendelkezésre álló európai uniós forrásokat -írja a Világgazdaság.
Szakértők szerint elsősorban azért csúszhatunk le az uniós pénzekről, mert hazánkban "gyengélkedik" az alapkutatás, egyelőre nincs elég innovatív vállalat, és változatlanul kiszámíthatatlan és átláthatatlan a hazai feltételrendszer.
A 2009-10-es akciótervekben összesen 106 milliárd forint áll rendelkezésre k+f+i pályázatokra az ÚMFT operatív programjainál. Ebből jelenleg 81 milliárd forint elérhető, a többi pénz az európai kutatási infrastruktúra nagyprojektjeibe és kutatóegyetemi programokba "épül be".
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a2008-ban és 2009-ben meghirdetett gyorsító intézkedéseknek köszönhetően hazánk k+f+i területen elért uniós forrásfelhasználása kiemelkedő a környező országokhoz képest, és folyamatos a javulás e téren.
A gazdaságfejlesztés területén a teljes, közel 260 milliárd forintos, hét éves keretből eddig mindössze 20 százalék jutott el a pályázókhoz.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







