10-ből 7 magyar itt dolgozik: milliárdokat kaphatnak ezek a cégek

Elkészült a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerkezetváltását, valamint növekedését megalapozó kormányzati stratégia, amely 2019-től 2030-ig határozza meg a legfontosabb lépéseket. Az új stratégia az adminisztrációs terhek mérséklése mellett előirányozza a kiemelkedően szereplő vállalkozások elismerését, valamint a zöld és high-tech megoldásokat is előnyben részesíti - közölte a Magyar Lízingszövetség. A stratégia szerint például 2019-ben és 2020-ban több mint 175 milliárd forintos forrás áll a kkv-k rendelkezésére, amelyből közel 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Kivételes szektor

A Magyar Lízingszövetség szerint az új stratégia nagyon fontos lépés a magyar kkv-k fejlesztése, valamint a gazdasági növekedés szempontjából. 2010-tól 2018 végéig ugyanis a kkv-k adták a GDP-növekedés 24 százalékát, emellett tíz foglalkoztatottból hét kkv-knál dolgozik. A kkv-k növekedésben vállalt szerepe a Lízingszövetség szakemberei szerint fokozható innovatív lépésekkel és beruházásokkal. Ezzel összhangban van a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban bemutatott 330 pontból álló versenyképességi programjának több javaslata is. A jegybanki szakértők szerint a magyar kkv-szektor fejlődésének egyik gátja, hogy csak minden ötödik kkv innovál.

Növekedés, finanszírozás, gépek

- mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A stratégiában célként megjelenő zöldebb működés és a high-tech irányba elmozdulás is jelentős beruházásokat feltételez. Mindez persze a lízingcégek számára is üzleti lehetőséget teremthet. A főtitkár kiemelte: a lízingcégek új kihelyezéseik mintegy háromnegyedét a KKV szektor számára nyújtják, ami évi 500-550 milliárd forintot jelent.

Az Európai Központi Bank a kkv-k forráshoz jutásáról szóló rendszeres felmérése adatai szerint (SAFE) 2018-ban is a kkv-k számára a lízing kiemelkedően fontos szereppel bír. A felmérésben megkérdezett vállalkozások 40 százaléka jelölte meg a lízinget mint a vállalkozás számára releváns finanszírozási formát. Ez az arány pedig lényegében megegyezik a különböző hitelkereteket népszerűségével. A válaszolók 32 százaléka pedig növekvő finanszírozási igényről nyilatkozott.

Tóth Zoltán hozzátette: a hazai helyzet is bizakodásra ad okot, hiszen az MNB legfrissebb adatai szerint az NHP fix konstrukcióban megkötött ügyletek 44 százaléka volt lízing, ami azt jelzi, hogy a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában a lízing kulcsszerepet játszik.

2019 első hat hónapjában a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 36 milliárd forintot helyeztek ki a vállalkozások által használt termelőgépek finanszírozására, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Az agrárgépek esetében 15 százalékkal 45,2 milliárd forintra nőtt a finanszírozott összeg, az építőgépeknél pedig 29 százalékkal 14,5 milliárd forintra emelkedett a finanszírozás volumene.