Lemaradtak a magyar e-kereskedők: már csak ez a lépés menheti meg őket az óriási bukástól

Ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett – magyarázza Szabó László, a Growww Digital online-növekedési szakértője.

Pedig a régió, amely hazánk mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magában, meglehetősen vonzó, Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió potenciális vásárlóból álló, sokszínű, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni.

Kivételt Lengyelország képez, ahová az Amazon már belépett, és ezzel betette a lábát Kelet-Közép-Európa ajtórésébe is, bár várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.

Szabó László szerint sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene külpiacra lépni. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt a külpiacokkal is rendelkező, egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.

„Tapasztalatunk szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találunk exportérett vállalkozásokat. Ennél alacsonyabb forgalom is elegendő a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Azonban minden exportérett e-kereskedőre igaz, hogy működésük nyereséges, folyamataik rendszerezettek, jól ismerik és szolgálják ki a vevőiket” – fejtette ki Szabó László.

Passzív e-kereskedelmi exportpotenciál

A Growww Digital szakértőjének becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus vállalkozás lehet, akik bár sikeresen külpiacra léphetnének, ambíciók híján, vagy éppen információk hiányában, mégsem teszik. A régióban a cseh webshopok dominálnak, de szlovák szomszédaink is bátrabban lépnek exportpiacokra.

Kihangsúlyozta, hogy tervezés nélkül, csupán hirtelen ötlettől vezérelve nem szabad külföldre lépni. Az exportpiacok kiválasztására és validálására számos eszköz és módszer elérhető, mellyel akár egy nap alatt feltérképezhetők a piaci trendek, a piac mérete és a kereslet volumene, valamint a hirdetési költségek kalkulációja.

A külpiacra lépés során három leggyakrabban elkövetett hiba, melyek elkerülésére érdemes alaposan odafigyelni, az üzleti tervezés hiánya, a piaci kereslet túlbecslése, valamint a túlzó optimizmus a weboldal bevételtermelő képességével kapcsolatban. Emiatt gyakran fordul elő, hogy az e-kereskedők a szükségesnél kisebb beruházással számolnak, és menet közben elfogy a pénz.

Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Most még könnyen lehet külpiacra lépni, azonban ahogyan az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik. A szakértő véleménye, hogy stratégiai fontosságú, hogy javuljon az „e-külkereskedelmi” mérleg egyensúlya, több hazai e-kereskedő lépjen külföldi piacokra. Ha ez elmarad, az online kiskereskedelmi forgalom nagyja külföldi vállalkozásokhoz fog vándorolni.

A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mivel nehéz megvetni a lábukat egy ennyire mozaikszerű, sokszínű piacon. Ugyanakkor az EU-s jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé.

További előny, hogy uniformizált digitálismarketing-megoldásokat lehet alkalmazni, miközben az online hirdetési költségek átlagos szintje igen alacsony, ami a piacra lépési költségek tekintetében nagyon kedvező. A régiós terjeszkedés nehézsége, hogy minden külön országra lokalizálni kell a kiszolgálást, weboldaltartalmakat – fejtette ki Szabó László.