A gazdasági kabineten belül nem készültek hatástanulmányok a kormány tervezett intézkedéseinek foglalkoztatási hatásaival kapcsolatosan - írja a Napi Gazdaság. Tegnap a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén a minisztériumok illetékesei nem tudták megmondani, hogy a számos adó- és járulékemelés milyen hatással van a munkaerőpiacra. A munkaügyi tárca főtanácsosa a lapnak úgy
A gazdasági kabineten belül nem készültek hatástanulmányok a kormány tervezett intézkedéseinek foglalkoztatási hatásaival kapcsolatosan - írja a Napi Gazdaság. Tegnap a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén a minisztériumok illetékesei nem tudták megmondani, hogy a számos adó- és járulékemelés milyen hatással van a munkaerőpiacra.
A munkaügyi tárca főtanácsosa a lapnak úgy nyilatkozott, hogy nagyon nehéz előre jelezni a hatásokat, ezért az utólagos piackövetés mellett döntöttek. Amennyiben szükséges, az emelkedő igényekhez szabják a foglalkoztatáspolitikai eszköztárat. A főtanácsos szerint elképzelhető, hogy a rendelkezésre álló eszközök előirányzatai között is elképzelhető átcsoportosítás. Az, hogy a munkanélküliség kezelésére szánt összforrásokat emelik-e, az politikai döntés.
A Napi számításai szerint a járulékemelés és a duplájára emelkedő járulékalap az átlagos havi 169 ezer Ft-os bérnél 19%-os nettó bércsökkenést is eredményezhet.








