A 19. század közepén és a 20. század elején épült börtönépületek fenntartási költségei a korszerűtlen megoldások miatt jóval magasabb egy újonnan épített fegyintézeténél. Emellett a rabok biztonságos őrzésére és foglalkoztatási feltételek megteremtésére kevéssé alkalmas épületek a települések fejlődése miatt gyakorta a belváros központjába kerültek, mely újabb problémákat vet fel - írja a Népszabadság.
A közelmúltban több város is megpróbált már megszabadulni a turista riogató fegyintézetektől, melyek a lakosság biztonságérzetét is rontják. A szerencsésebb városok közé tartozott Esztergom és Veszprém is, ahol már sikerült bezárni a helyi börtönöket. A jelek szerint ez azonban nem válhat általános jelenséggé, mert nincs meg a megfelelő finanszírozási háttér a börtönök külterületre való költöztetésére.
A minisztériumnak jelenleg csak a PPP konstrukcióban épülő tiszalöki és szombathelyi börtön bérleti díjára van meg a fedezete, így ez a megoldás se jöhet szóba, a problémára az egyetlen járható megoldást az épületek turisztikai célokra való felhasználása jelentette volna.
Az egyik börtönturizmusra szakosodott spanyol cég vizsgálódott is Magyarországon, de időközben kiderült, hogy a várható haszon nem fedezné a beruházás költségeit. Így várhatóan Szekszárdon is várni kell még a megoldásra, addig pedig a börtön továbbra is a lakóházak közé beékelődve működik.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







