Szeretjük igénybe venni a tömegközlekedést

Tóth István György, Tárki vezérigazgatója, a kiadvány szerkesztője az ennek kapcsán rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a kiadvány célja, hogy a kibővült unió társadalmának folyamatairól átfogó képet adhasson. A kötet sajátossága, hogy az egyszerű adatközléseket egészíti ki értelmezésekkel, emellett egyfajta összeurópai szemléletet tükröz a tanulmány.

Demográfia

Gábos András a népességváltozásokkal kapcsolatban kiemelte, az Európai Uniónak az abszolút számban csökkenő népesség, az elöregedő társadalom, a foglalkoztatottság csökkenésének kihívásával kell szembenéznie.

A többi földrészhez képest Európa termékenységi mutatója - az 1 nőre vetített gyerekszám - a legalacsonyabb. Ez a mutató Észak-Amerika kivételével minden földrészen csökkenést mutat, s az előrejelzések szerint ezek a mutatók konvergálnak egymáshoz, 2050-ig a mutató 2,0-ra fog csökkenni. Régiós szinten is erőteljes csökkenés, jelenleg Észak-Európában a legmagasabb, míg Kelet-Európában a legalacsonyabb.

A várható élettartam tekintetében az elmúlt 40 évben jelentős növekedés tapasztalható, amely várhatóan tovább folytatódik. A régi tagállamokban a férfiak várható élettartama 76,4 év, a nőké pedig 82,2 év. Az újonnan csatlakozott államokban ez a szám férfiak esetében 70,1 év, nőknél pedig 78,3 év. Várható tendencia, hogy a kelet-európai régió közeledik majd Nyugat-Európához. A népesség vándorlásának tekintetében az európai egyenleg pozitív, amely várhatóan így is marad. Mindez pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a népességszám nem csökken, emellett pozitív hatással bír a foglalkoztatottságra is.

A demográfiai átalakulás egyik legfontosabb következménye, hogy a háztartások száma gyorsabban emelkedik, mint a népesség. Ennek oka, hogy sok az egyszemélyes háztartás (melynek tagja többségében nő), s jelentősen csökkent az átlagos háztartási létszám az elmúlt 40 év során. A háztartások relatív jövedelmi helyzetét vizsgálva kiderül, hogy a gyorsan növekvő egyszemélyes háztartások relatív pozíciója rosszabb az átlagosnál, a legjobb helyzetben a 2-4 fős háztartások vannak. A tanulmány rámutatott, hogy a férfiak mindenhol jobb helyzetben vannak, mint a nők.

Munkaerőpiac

Tóth István György kiemelte, általános tapasztalat, hogy a nők aktivitási és foglalkoztatási esélyei alacsonyabbak. Az idősek esélyei az új tagállamokban számottevően alacsonyak. Mindebből az következik, hogy munkaerő-tartalékot a nők és az 55-64 éves korosztály képez. A új tagállamok többségében, valamint a mediterrán országokban kevesebb azon háztartások száma, ahol minden munkaképes korú dolgozik. Itthon jelentősek a különbségek a háztartások között a foglalkoztatottság eloszlásában.

A Tárki vezérigazgatója elmondta, alapvetően a régi országokban két helyzet tapasztalható: az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségekhez magasabb foglalkoztatottság kapcsolódik a magasabb iskolázottság miatt, másrészt a magasabb iskolázottsági egyenlőtlenségekhez alacsonyabb foglalkoztatottság kapcsolódik (az alacsony iskolázottság miatt). Az új tagállamok többségében a helyzet speciális, hiszen az alacsony egyenlőtlenséghez alacsony foglalkoztatottság társul.

Jövedelem-eloszlás

Medgyesi Márton hangsúlyozta, az unió országaira egy társadalomként próbáltak tekinteni. Az országokon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére a Gini-együtthatót alkalmazták, ennek alapján rangsorolták az országokat. A jövedelem-egyenlőtlenség kiugróan magas Portugáliában (40 % fölött), Írországban, Olaszországban, Görögországban, az Egyesült Királyságban és Észtországban (30-35%).

A legalacsonyabb az egyenlőtlenség: Svédországban, Dániában és Szlovéniában, ahol a Gini-együttható 25 % alatti. Magyarország a széles középmezőnyben (25-30%) található meg.

Az országok közötti egyenlőtlenségek vizsgálatakor az éves nettó átlagjövedelem alapján rangsoroltak. Az átlagjövedelem a legalacsonyabb a balti államokban, Szlovákiában, Lengyelországban, Észtországban, Magyarországon, míg ez a szám a legmagasabb Luxemburgban, az Egyesült Királyságban illetve Írországban.

Mi az oka az egyenlőtlenségeknek? Az életkor szerepe általában a legkisebb, míg az iskolai végzettségé a legmagasabb. Az iskolai végzettség szerepe általában a mediterrán és a volt szocialista országokban a legfontosabb.

Lakáskörülmények és tartós fogyasztási cikkek

Fábián Zoltán elmondta, Magyarországon a legmagasabb a tulajdoni arány, miközben a legalacsonyabb a lakásokat piacon bérlők aránya. Viszonylag magas az aránya az önálló családi házban lakó háztartások aránya.

Itthon 20-25 százalék azon háztartások aránya, akiknek problémát okoz a lakások fenntarthatósága. Európában a legrosszabb a helyzet a balti államokban, Magyarországon, Lengyelországban, illetve Portugáliában. A lakásméret szempontjából az uniós átlag alatt vagyunk, ez azonban teljes mértékben megegyezik az új tagállamokban tapasztalhatóval.

A vagyoni helyzet vizsgálatakor kiderült, a legtöbb vizsgált termék esetében nem nagy az eltérés az országok között. Az eltérések pedig nem az egyenlőtlenségekre vezethetők vissza, hanem egyszerűen arra, hogy akadnak olyan háztartások, melyek nem akarnak például televíziót beszerezni.

Magyarországon az autóval rendelkező háztartások aránya az uniós 70-75 százalékosnál jóval alacsonyabb, 46 százalék körüli, ugyanakkor itthon az uniós átlagnál nagyobb a szereppel bír a tömegközlekedés.