Közös szabályokat szeretnének az eu-lobbisták

Becslések szerint jelenleg mintegy 15 ezer lobbista és 2500 lobbiszervezet működik Brüsszelben. Az Európai Parlamentben megközelítőleg 5 ezer lobbista tevékenykedik.

Az Európai Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésével vitát indított a lobbizásról. A javaslat legfőbb elgondolása az volt, hogy nyitottabb képet adjon a jogalkotási aktusok elkészítésekor és az EU-s intézmények által történő elfogadásakor működő szereplőkről és befolyásolási csatornákról. A Bizottság azt javasolta, hogy az európai intézményekben tevékenykedő érdekképviseletek tekintetében vezessenek be közös nyilvántartást.

Az EP most saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentésben reagált a Bizottság kezdeményezésére.

A csütörtökön, 547-24-59 (igen-nem-tartózkodás) arányban megszavazott szöveg emlékeztet: az EP-ben "a lobbizás mértéke a parlament hatásköreinek bővülésével jelentősen megnőtt".

A képviselők függetlenek

A jelentéstervezetben a képviselők "elismerik a lobbicsoportoknak az EU döntéshozatalára gyakorolt befolyását, ezért létfontosságúnak ítélik, hogy a parlamenti képviselők ismerjék a lobbicsoportok képviselte szervezeteket".

A szöveg szerint "az európai parlamenti képviselők saját személyükben felelősek annak biztosításáért, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásban részesüljenek", és "alkalmasnak kell ítélni őket a lobbistáktól függetlenül történő politikai döntéshozatalra".

Ki a lobbista?

A képviselők támogatják a Bizottság fogalommeghatározását, amely szerint a lobbizás a következő: "mindazon tevékenységek, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása".

Az EP szerint lobbistának kell tekinteni, és ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni a következőket: hivatásos lobbisták, vállalati lobbirészlegek lobbistái, nem kormányzati szervezetek, "agytrösztök", kereskedelmi szövetségek, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, profitorientált és nonprofit szervezetek, valamint ügyvédek, amennyiben céljuk a politika befolyásolása, nem pedig jogi segítségnyújtás és védelem biztosítása egy bírósági eljárás során, vagy jogi tanácsadás".

(Egy módosító indítvány a lobbisták közé sorolta volna az egyházakat, a filozófiai és nem vallási szervezeteket is. Ezt a javaslatot azonban a képviselők 177-316-125 (igen-nem-tartózkodás) arányban elutasították.)

Nem tartoznának a szabályok hatálya alá a tagállami régiók és önkormányzatok, illetve a nemzeti és az európai szintű politikai pártok, valamint a szerződések értelmében jogi státusszal rendelkező szerveik, amikor ebbéli minőségükben járnak el és a szerződésekben megjelölt feladataikat végzik.

Egy ablak

A parlament "elvben üdvözli a Bizottságnak az egyablakos megoldásra irányuló javaslatát, amely keretében a lobbisták mind a Bizottságnál, mind pedig a parlamentnél nyilvántartásba vetethetnék magukat. Az EP ugyanakkor az egyes szervezetek/vállalkozások lobbistái számára az EP épületeibe belépést biztosító kártyák számát továbbra is négy darabban korlátozná.

A jelentés "tudomásul veszi a Bizottság érdekképviseletekre vonatkozó magatartási kódexének tervezetét", ugyanakkor "emlékezteti a Bizottságot, hogy a parlament már több mint tíz éve rendelkezik ilyen kódexszel". A képviselők a Bizottsággal közös kódexet szeretnének.

Pénzügyi beszámoló

A képviselők üdvözlik a Bizottság azon határozatát, hogy pénzügyi beszámolót kérjen a nyilvántartáshoz csatlakozó érdekképviseletektől a következőkről:

* a hivatásos tanácsadó cégek és ügyvédi irodák EU-s intézményekben való lobbizásának betudható forgalma, valamint legnagyobb ügyfeleik relatív súlya
* a lobbizás területén tevékenykedő vállalati lobbirészlegek és kereskedelmi szövetségek esetében az uniós intézményekben folytatott közvetlen lobbizásra fordított költségek becsült értéke
* a nem kormányzati szervezetek és "agytrösztök" esetében a teljes költségvetés, valamint a fő támogatási források lebontása