Lejtőn az ország? Budapest fejlődik egyedül...

A fejlettség mutatójaként leggyakrabban az egy lakosra jutó GDP-t szokták alkalmazni, ami az egyes régiók gazdasági potenciálját fejezi ki.

Ez tehát azt jelenti, hogy Közép-Magyarország, és az utolsó helyen álló Észak-Alföld fejlettsége között több mint két és félszeres különbség van, az egy főre jutó GDP-adatok alapján, ami jóval meghaladja a kilencvenes évek közepén mért alig kétszeres hányadost.

A gazdasági teljesítményt és annak regionális eltéréseit természetesen rengeteg tényező befolyásolja: összefüggésben áll a gazdaságban működő vállalkozások számával, és elterjedtségével, a külföldi tőke hazai piacon való megjelenésével, a beruházások és lakásépítések számával, de a kutatás-fejlesztés és a technológia fejlettsége is legalább ilyen fontos tényezők.

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, a 2006-os csökkenéshez képest tavaly átlagosan 4%-kal emelkedni tudott. Az 1 millió 300 ezer bejegyzett szervezet 93%-a vállalkozásként folytatta tevékenységét, de a nonprofit szervezetek köre is bővült, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervezeteké szűkült.

Az egyéni vállalkozások számának bővülése mögött elsősorban az áll, hogy az új áfa-törvény értelmében az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat, így dél-alföldi és észak-alföldi régiókban emelkedett a bejegyzett szervezetek száma, de a többi térségben is átlagosan mintegy 5 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

A 2007-ben épített lakások 46 százalékát vállalkozások építették, a legtöbbet Budapesten és a nagyobb városokban, a fővárosban ez az arány meghaladta a nyolcvan százalékot. A lakásellátottság továbbra is Közép-Magyarországon a legjobb, ezzel szemben Észak-Magyarországon tízezer lakosra mindössze 17,8 lakás jut.

Több az inaktív mint a foglalkoztatott?

A külföldi működőtőke állománya 2007 elején 13 800 milliárd forintot tett ki, ami 17%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A külföldi befektetések legnagyobb része, 36%-a a feldolgozóiparban működött, de az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás, és a pénzügyi közvetítés ág is vonzotta a külföldi befektetéseket. Ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparban mindössze 1%-kal nőtt az állomány, szemben a kereskedelem, javítás ággal, ami tavaly 60%-os külföldi tőkenövekedést ért el.

A fővárost és a megyéket tekintve, Budapest után számottevő összegű növekedés Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, valamint Vasban és Csongrádban következett be.

A külföldi működő tőke ágazati irányultsága a fővárosban és vidéken eltérő. Budapesten legnagyobb (31%-os) súlyt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág, vidéken pedig a feldolgozóipar (63%) képviseli.

Sajnos tavaly azokban a régiókban, ahol egyébként is magas a munkanélküliek aránya, vagyis Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 2006-hoz képest tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta, míg a többi térségben némi javulás volt megfigyelhető. Azóta, vagyis 2008. második negyedévében a helyzet tovább romlott, két régió kivételével ugyanis tovább emelkedett a munkanélküliség.