A lottómilliárdosok titka: tényleg csak ennyi kell a biztos főnyereményhez?

Őrületes összeg, 4 milliárd 127 millió forint keresi gazdáját az Ötöslottó 16. heti sorsolásán. A játék történetében mindössze kétszer volt ennél magasabb főnyeremény, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint igazi lottóláz van most Magyarországon. A Szerencsejáték Zrt. statisztikái szerint a halmozódási időszak elején 3-3,5 millió alapjátékot adnak fel a szerencsevadászok, míg a milliárdos főnyereményeknél nem meglepő a heti 4-5-6 milliós értékesített szelvény sem.

Így van ez annak ellenére is, hogy sokan a bolondok adójaként aposztrofálják a lottójátékokat; legutóbb például Portfolio-s kollégánk, Bence Balázs foglalta össze, véleménye szerint miért nem érdemes játszani. Mint mondta, "a lottózást egy önkéntes adónak is tekinthetjük, amelyet azok fizetnek meg, akik nem jók matekból. Az esélyeid ugyanis azt jelentik, hogy veszíteni fogsz." Bence videójából azt is megtudhatod, hogyan keresnek még több pénzt a lottótársaságok az esélyeid lerontásával:

Noha Balázs véleményével nem akarunk vitatkozni, sok tekintetben - főként matematikailag - kétségtelenül igaza van a lottójátékokat illetően, akadnak azonban más szempontok is, amelyek legalább ennyire hitelesen védik a másik oldal létjogosultságát. Réz András szerint például nem is a nyereményért, hanem az álmokért lottózunk. Csak kevesen tudják, a közismert esztéta a kilencvenes években több lottóval és szerencsejátékkal kapcsolatos reklámkampányban részt vett, nevéhez köthetőpéldál a Skandináv lottó hazai bevezetése is.

- nyilatkozta évekkel ezelőtt Réz András.

És milyen igaza van az esztétának. Tudományos elméletek szerint, amíg kizárólag szerencsejátékként - tehát nem befektetésként - tekintünk a lottóra, és egy ún. fájdalom-öröm skálán mozgunk, addig nem kell foglalkoznunk a várható nyereménnyel. Így ugyanis nem számokat “szorzunk" a valószínűségekkel, hanem érzéseket. A viselkedés közgazdaságtana régóta foglalkozik az ember kevésbé racionális döntéseinek hátterével. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy

Ebben az estben tehát nem kell sorra vennünk a döntés nyomán fellépő eshetőségeket, azok bekövetkezésének valószínűségét, valamint azt, hogy ezek mennyi haszonnal járnak számunkra. Azaz nem kell a hasznosságértékek esély szerinti súlyozásával kiszámítanunk a különféle döntések várható hasznosságát. Csak egy dolgot kell mérlegelnünk helyette: 250 forintot kifizetni egy alapjátékra apró, de biztos fájdalom; míg behúzni bő 4 milliárd forintot felmérhetetlen, az életünket gyökeresen megváltoztató öröm.

Végezetül pedig érdemes felidézni a híres magyar hálózatkutató, Barabási Albert László sikerről szóló egyik elméletét is. Egy interjúban kérdezték a tudóst arról, hogy igaz-e az a vélekedés, miszerint ma, az ifjú géniuszok korában, aki nem ér el jelentős sikereket 20-30 éves kora körül, lehúzhatja a rolót. Barabási szerint kétségtelen, ha megnézzük a zsenik statisztikáját, kiderül, hogy a legfontosabb felfedezéseiket valóban fiatalon tették, és ugyanez érvényes a kevésbé sikeres, átlagkutatókra is. Viszont Barabási kutatása szerint ennek nem az az oka, hogy fiatalon kreatívabbak, hanem az, hogy akkor produktívak.

- mondta egy interjúban a neves hálózatkutató.

KATTINTS! Friss hírek, nyerőszám kereső ÖTÖSLOTTÓ aloldalunkon