Gyökeres változás a Wolton, Foodorán: sokakat érint, akik ételt szoktak rendelni

Napjaink egyik meghatározó problémája a műanyagválság, amit az egyszer használatos műanyag éttermi eszközök gyártása és használata tovább fokoz. Magyarországon, egy 2019-es európai parlamenti irányelvnek megfelelően, 2021-ben kormányrendeletben írták elő bizonyos műanyag elviteles dobozok, szívószálak, tányérok, és evőeszközök forgalomba hozatalának tiltását. 2024 júliusától pedig további szigorítás várható. „A határidő nagyon közel van, ezért ideje mindenkinek komolyan venni ezt a kérdést nemcsak a szabályozás, hanem a vevői elvárások miatt is. Ügyfeleink többsége vendéglátóhely, akik egyre többször számolnak be arról, hogy a vendégeik figyelemmel kísérik, milyen csomagolásban kapják meg az ételt, és üdvözlik a fenntarthatóbb megoldásokat” – mondta el Báti Márton, a Greenstic Europe ügyvezetője.

A formálódó fogyasztói attitűdöket a cég kérdőíves felmérésében vizsgálta, melyben kiemelten foglalkoztak a házhoz rendelt és az elviteles ételek csomagolási megoldásainak megítélésével. A válaszadók alig több mint 2 százaléka gondolja csak úgy, hogy a vendégáltóhelyek elegendő figyelmet fordítanak az igényes, környezetbarát csomagolásra, ezzel szemben a megkérdezettek 75 százaléka szerint használnak túl sok műanyagot, vagy a legolcsóbb megoldásra törekednek. A csomagolás azonban egy nagyon fontos szempont a vásárlóknak: a felmérésben résztvevők több mint 80 százaléka nyilatkozott úgy hogy, fontosnak tartaná, ha előzetesen kapna információt arról, hogy milyen csomagolásban érkezik a megrendelt étel,

és szívesebben rendelne, ha az környezettudatos lenne.

„Nem vártunk ilyen magas arányú tudatosságot, de a felmérésünkből kiderült, hogy minden második embernek szúrja a szemét, hogy mennyi műanyagot használ a vendéglátóipar, a válaszadók 30 százaléka pedig úgy gondolja, hogy nem is foglalkoznak a környezeti szempontokkal, a lényeg, hogy minél olcsóbban megússzák a csomagolást. Ez utóbbi azért is visszás, mert mára természetessé vált, hogy a csomagolásért külön kell fizetni, ráadásul nem 10-20 forintot” – tette hozzá Báti Márton.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a vásárlók a minőséget és a környezettudatosságot nem várják el ingyen: a válaszadók több mint 60 százaléka elfogadja, hogy legalább 100, de akár 200 forintot is felszámol a vendáglátóhely a csomagolásért, és 77 százalékuk szívesebben fizetne többet, ha a csomagolás környezetbarát lenne.

Az elvárás egyszerű, környezetbarát csomagolóanyagokra és egyértelmű, átlátható kommunikációra van szükség. A már amúgy is beépített csomagolási díjtartományban ráadásul számos műanyagot helyettesítő alternatívát lehet találni, a cukornádból készülő termékek például mind árban, mind felhasználhatóságban felveszik a versenyt a műanyag termékekkel: jól bírják a hőváltozást, mikrózhatók, fagyaszthatók, az életciklusuk végén pedig komposztálni is lehet őket

– hívta fel a figyelmet a lehetőségre a Greenstic Europe ügyvezetője.