Itt a kemény válasz Nagy Márton árstop-tervére: erre készülnek a boltosok, minden vásárlót érint

Komolyabb meglepetést okozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli posztjában ismét felvetette az árstopok újbóli bevezetését. A miniszter szerint a kormány lépni fog, ha úgy látja, hogy túl magasak az árak - ez vonatkozhat az élelmiszerek bizonyos csoportjaira és a benzinárakra egyaránt.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak úgy reagált: való igaz, hogy az árak növekedtek az elmúlt időszakban, de ha valóban újra az árstop bevezetésébe gondolkodunk, akkor meg kell jegyezni, hogy senki nem veszi figyelmebe a költségek növekedését, a kersekedők kényszerből emelnek árat.

Visszamenőleg gyűjtjük most már a beszerzési árak és a fogyasztói árak változását, hogy meg tudjuk azt mutatni, hogy a kereskedői árrés nem változott. A fogyasztói árak növekedése mögött a kereskedőnek nincs árrés növekedése, a költségei viszont folyamatosan nőnek. Tehát azok a kereskedők, akikkel mi kapcsolatban vagyunk, most már tisztán látják, hogy a tavalyi évben sem tudtak profitot növelni

- fogalmazott Neubauer Katalin. Azt is hozzátette: ha valóban bevezetnék az árstopot, akkor az álláspontjuk szerint szükséges lenne minden szereplőt bevonni, az ugyanis nem tartható, hogy kizárólag a kiskereskedőkön csattajon az ostor

Az előző árstopoknál tisztán látszott, hogy a feldolgozóipari szereplők voltak az egésznek a legnagyobb győztesei. Hogyha lesz is árstop esetleg, akkor mi azt kérjük, hogy az ellátási lánc minden szereplőjét vonják be. Mert akkoriban csak a kiskereskedőket kötelezték az árstopokkal az ár tartására. Eközben viszont sem a feldolgozóipar, sem a termelő, sem a nagykereskedő nem volt ebben kötelezett, ami azt eredményezte, hogy annyit kértek az áruért, amennyit akartak

- mondta a főtitkár a Pénzcentrumnak. Azt is hozzátette: mivel a korábbi példák is ezt mutatták, most is tartanak az árstop negatív hatásaitól, és

valós veszélynek látják, hogy az árstopok újbóli bevezetésével az infláció is nőne.

OKSZ: a termelők és a beszállítók is álljanak be

Az árstopok újbóli bevezetéséről korábban megkérdeztük az Országos Kereskedelmi Szövetséget is. Ők azt mondták, hogy az árak letörésében minden eszközzel segíteni igyekeznek, de azt nem árulták el, hogy szerintük pontosan milyen hatása lenne.

Az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési áruk, valamint az élelmiszerkiskereskedők között fennálló egyébként is erős verseny határozzák meg. Az OKSZ élelmiszerkereskedő tagjai remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban. Az inflációs adatok értékelésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő számai ennél több esetben kedvezőbb képet mutathatnak

- írta az OKSZ lapunk kérdéseire válaszul.

Ásványolaj Szövetség: nem indokolt a benzinárstop

De nem csak a kiskereskedelmi szektor, hanem a benzinárakkal foglalkozó szakmai szervezet is kifejtette lapunknak az álláspontjukat az árstopról. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára kijelentette: nem indokolt, hogy újból árstopot vezessenek be az üzemanyagokra.

Mint elmondta, a hazai üzemanyagárak jelenleg teljes mértékben tükrözik a kőolaj világpiaci árát és az árfolyammozgásokat is. "A kormányzati elvárás az, hogy a hazai üzemanyagárak a régiós átlagon legyenek. Ez jelenleg megvalósul, így további piaci beavatkozást nem tartunk indokoltnak" - tette hozzá.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA