Sokkot kaptak a magyar nyugdíjasok a boltokban: ezt még ők se várták volna, áll a bál

Januárban 5,5%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak mint egy évvel korábban, míg az élelmiszerek ára még ennél is gyorsabban, 6%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest. Úgy látszik tehát, hogy a 2024-es relatíve alacsony, éves szinten 3,7%-kos pénzromlást követően ismét meglódult az infláció. Tavaly ugyanis egyetlen hónap sem volt, amikor az összesített fogyasztóiár-index meghaladta volna az 5%-ot – ilyesmire utoljára 2023 decemberében volt példa, amikor ugyancsak 5,5% volt a pénzromlás mértéke.

A 6%-os élelmiszer-árindex kapcsán pedig egészen 2023 novemberéig kell visszatekintenünk ahhoz, hogy a mostaninál magasabb értéket találjunk – ez akkor egyébként 7,1% volt.

A pénzromlás a nyugdíjasokat sem kímélte – a nyugdíjasok árindexe az összesítettel hasonló mértékben, 5,3%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest. Ez ugyancsak 2023 decemberében volt utoljára ilyen magas (5,3%).

Egyébként nem csak a nyugdíjasok, hanem az összes többi lakossági réteg esetében is emelkedett az árindex januárban – több réteg esetében is 1 százalékpont közeli volt a pénzromlás gyorsulásának mértéke:

• nyugdíjasok: 4,5% → 5,3%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 4,4% → 5,3%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 4,5% → 5,4%,
• a három és több gyerekes háztartások: 4,7% → 5,6%,
• magas jövedelmű háztartások: 5,0% → 5,8%.

Mennyi terméket vásárolhattunk volna januárban?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tavaly decemberre vonatkozó adatai szerint 234 426 forint az átlagos öregségi nyugdíj összege. Ennek megfelelően most mi is ezt az összeget vettük alapul akkor, amikor megnéztük, hogy januárban hány kiló/darab/liter terméket tudtunk volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Hosszú idő után januárban emelkedett a zsemle átlagára – a korábbi 66 forinttal szemben múlt hónapban már 68 forintot kértek el darabjáért. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség 3 552 darabról 3 447 darabra csökkent decemberhez képest. A tojás ára is emelkedett, 92 forintról 93 forintra nőtt egy darab átlagára, így a megvásárolható mennyiség 2 548 darabról 2 521 darabra csökkent.

Az előbbieknél jelentősebb mértékben emelkedett a 2,8%-os pasztőrözött tej átlagára – míg decemberben 493, addig januárban már 534 forintot kértek el literjéért. Ez értelemszerűen a megvásárolható mennyiségen is éreztette hatását – 2024 legvégén még 476, ellenben januárban már csak 439 litert tudtunk volna megvásárolni belőle. De nőtt a párizsi felvágott ára is - 2 730 forint helyett már 2 750 forintot kértek el kilójáért, így 86-ról 85 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.

A burgonya kilónkénti átlagára 396-ról 402 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 592 kilóról 583 kilóra csökkent. De nőtt az alma ára is, nevezetesen 600-ról 604 forintra, így ebből a termékből már csak 388 kilót vihettünk volna haza a decemberi 391 kiló helyett.

Ismét drágult a liszt, aminek kilónkénti átlagára 272 forintra emelkedett a korábbi 261 forintról. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség 898-ról 862 kilóra csökkent. Ugyanakkor a kristálycukor ára nem változott, annak kilójáért decemberben és januárban is 386 forintot kértek el boltokban. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség sem változott, 607 kiló maradt.

Végezetül pedig két termék, amiknek csökkent az átlagáruk januárban – az egyik a sertéshús, a másik pedig a bontott csirke. Előbbi átlagára 2 030-ról 2 010 forintra csökkent múlt hónapban, így a megvásárolható mennyiség 115-ről 117 kilóra emelkedett. A bontott csirke ára pedig 1 360 forintról 1 350 forintra csökkent, így a hazavihető mennyiség 172-ről 174 kilóra emelkedett.

A termékek többségénél csökkent a megvásárolható mennyiség

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a tíz vizsgált termékből hét esetében (zsemle, tojás, tej, párizsi, burgonya, alma, liszt) csökkent, egy esetében (kristálycukor) nem változott, kettő esetében (sertéshús, csirke) pedig emelkedett az átlagos öregségi nyugdíj összegéből megvásárolható mennyiség.

Az idei év tehát nem indult túl fényesen, hiszen a legtöbb termék esetében a januárban hazavihető mennyiség elmaradt a 2024-es év átlagától. Ugyancsak kedvezőtlen képet kapunk, amennyiben az idén januári adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokhoz hasonlítjuk (azért ehhez az évhez szoktunk mérni a mindenkori legfrissebb adatokat, mert az indexünknek nevet adó zsemléből abban az évben tudott a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas).

A legtöbb termék esetében egyelőre rosszabbul teljesít 2025, mint 2016 – jelenleg kizárólag kristálycukorból (+24,5%), sertéshúsból (+7%) és bontott csirkéből (+12%) tudnánk most többet megvásárolni, mint 9 évvel ezelőtt.

A másik hét termék esetében viszont 2016-hoz képest visszaesett az átlagos öregségi nyugdíjból megvásárolható mennyiség. A legnagyobb visszaesés éppen a zsemle esetében történt – a pékipari termékből jelenleg mindössze a 2016-os mennyiség 54,1%-át tudná egy átlagos nyugdíjas megvásárolni, ami 45,9%-os visszaesést jelent. Ugyanakkor februárban ismét érkezik a 13. havi nyugdíj, ami majd ismét jelentősen módosíthatja a most még nem túl fényes számokat.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.