Erre rengeteg magyarnak simán rámehet az egészsége: népszerű készítmények okozhatnak óriási bajt

Az emberi szervezet egyensúlyának fenntartásához minimálisan 0,6 gramm fehérje szükséges testsúlykilogrammonként naponta. Ez alatt a szervezet elkezdi lebontani az izmokat - magyarázza dr. Tislér András, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika professzora. A nemzetközi ajánlás azonban ennél magasabb, 0,8 gramm/testsúlykg/nap fehérjebevitelt javasol.

A nyugati társadalmakban az átlagos fehérjefogyasztás már eleve meghaladja a szükséges mennyiséget, körülbelül 1-1,2 gramm/testsúlykg értéket ér el. Amikor valaki ezen felül fehérjeporokat, proteinnel dúsított ételeket fogyaszt, a bevitel akár 2 gramm/testsúlykg-ra is emelkedhet.

A professzor szerint az enyhén emelkedett fehérjefogyasztás egészséges embereknél alapvetően nem okoz problémát. A fehérjék a szervezetben aminosavakra bomlanak, amelyek felszívódnak és építőkövekként szolgálnak. A folyamat során keletkező bomlásterméket, elsősorban a karbamidot a vese távolítja el.

Az emelt fehérjebevitel és ezáltal az aminosav felszívódás élettani hatása, hogy a vesék kis szűrőinek munkáját fokozza, még pedig azért, mert a szervezet úgy érzékeli, hogy ha sok fehérjét kapott, akkor több karbamidot kell kiválasztania, ezért még jobban elkezd dolgozni. Tehát az aminosavak a vesékre fokozott kiválasztási terhet rónak

– magyarázza a szakember.

A túlzott fehérjefogyasztás így a vesét fokozott terhelésnek teszi ki, ami hosszú távon károsodáshoz vezethet. Egészséges veseműködésű embereknél a napi 120-130 gramm fehérjebevitel várhatóan nem okoz problémát, de krónikus vesebetegség esetén a szakemberek 0,8 gramm/testsúlykg alatti fogyasztást javasolnak.

Különösen veszélyeztetettek lehetnek az atléták és testépítők, akik extrém mennyiségű, akár 3-4 gramm/testsúlykg fehérjét is fogyaszthatnak naponta. Dr. Tislér András arra is figyelmeztet, hogy sokan nemcsak fehérjét, hanem kreatint, vitaminkomplexeket, esetenként anabolikus szteroidokat vagy vízhajtót is használnak, ami tovább növeli a vesebetegség kialakulásának kockázatát.

Dudás-Batu Bernadett, a Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli, hogy bizonyos életszakaszokban indokolt lehet a magasabb fehérjebevitel. Csecsemőkorban akár 1,4 g/testsúlykg is lehet a szükséglet, várandósság alatt a második trimeszterben napi 10 grammal, a harmadikban 20 grammal növekszik az igény. A 65 év felettieknek az izomtömeg természetes csökkenésének lassítása érdekében ajánlott az 1 gramm/testsúlykg mennyiség elérése.

A szakértő hangsúlyozza, hogy fehérjekiegészítők fogyasztása csak akkor indokolt, ha élelmiszerekkel nem biztosítható a megfelelő bevitel. Ilyen esetekben is érdemes dietetikus segítségét kérni a személyre szabott mennyiség meghatározásához, krónikus betegség vagy várandósság esetén pedig a kezelőorvossal történő egyeztetés elengedhetetlen.