Kőkemény szigorítás a magyar boltokban: minden vásárlót érint, ezekre a termékekre kell figyelni

A shrinkflation jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány másfél évvel ezelőtt elfogadta az 1/2024. kormányrendeletet, amely 2024. február elsején lépett hatályba. A rendelet kötelezettségeket írt elő mind a kiskereskedők, mind a gyártók számára.

Ha egy adott termék esetén 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által előállított termékhez képest jelentősen csökkentett tömegű, vagy térfogatú termék került forgalomba, a kereskedő köteles tájékoztató hirdetményt közzétenni, amelyben az adott termék csomagolását érintő változásra utal.

Ez a kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdésétől számított két hónapig tart – mondta ki a rendelet, amelyet abban az esetben is alkalmazni kellett, ha az érintett terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba, és a kereskedő továbbra is értékesíti a terméket. Ha a kereskedő 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdte meg a termék értékesítését, és a terméket továbbra is értékesíti, a fogyasztók tájékoztatási kötelezettségének 2024. március elsejétől kellett eleget tenni.

2024 elején tehát ezekről az alapokról indult a jogalkotói navigáció. A jelenleg hatályos szabályozás lényegében a másfél évvel ezelőtti paragrafusokat követi, vagyis az alapkötelezettség változatlan: magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő köteles a kereskedő részére megfelelő tartalmú, írásos tájékoztatást nyújtani a termék kiszerelésének csökkenéséről és a korábbi kiszerelési egységek esetleges kivezetéséről. Nincs változás a kereskedők tájékoztatási kötelezettségének követelményeiben sem.

Az ellenőrzés kérdése

A jogszabály megszületése ellenére számos rejtett áremelkedésről, azaz zsugorinflációról derült fény, melynek során a termékek kiszerelése csökkent, miközben áruk változatlan maradt. Tehát elvileg bejelentési kötelezettség van, a törvény szerint nagyon sok mindenről kell nyilatkoznia az adott cégnek. Ám kinek is kellene ellenőrizni, mi történik, ha valaki negligálja a bejelentést, a vásárlói tájékoztatást?

A DLA Piper szakértői a Pénzcentrumnak elmondták: az ominózus 1/2024. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján az általános fogyasztóvédelmi hatóság jár el az előírások teljesítésének ellenőrzése kapcsán, és ugyanezen szakasz tartalmazza a kiszabható szankciókat is. Ez az általános fogyasztóvédelmi hatóság pedig (a 326/2024. kormányrendelet 2. §-a alapján) a vármegyei (fővárosi) kormányhivatal.

A 1/2024. kormányrendelet szabályait – változatlan tartalommal – a jogalkotó 2025. július 20-tól a beépítette a kereskedelemről szóló törvénybe (ez az érdemi szabályokat jelenti) és a fogyasztóvédelemről szóló törvénybe (ez pedig már a lehetséges szankciók körét pontosítja), vagyis kiterjesztette a fellépési lehetőségek körét. Egyébként a hazai szakemberek elégedettek az eredményekkel, úgy látják, az alap-kormányrendelet hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A helyzet egyértelmű: a szabályozás alapján – kiszerelés csökkenés esetén - kötelező feltüntetni a változást, ha pedig az nem található, akkor jogsértés történt. Egyébként az árakat a fogyasztó több forrásból is ellenőrizheti, például a GVH által működtetett árfigyelő rendszerből, ahol az egységárak is szerepelnek.

A magyar szabályozás egyik leginnovatívabb eleme, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy nyilvánosan elérhető online adatbázist is létrehozott, amelyen a fogyasztók könnyedén ellenőrizhetik, mely termékek esetében történt kiszerelés csökkentés. A felületen kategóriák és márkák szerint is kereshetők az érintett termékek – hangsúlyozták a szakértők.

A Pénzcentrum kérdésére jelezték, a szabályok megsértése esetén a bírság termékenként egymillió forint, ennek kiszabására a fővárosi (vármegyei) kormányhivatal, mint általános fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, vagyis nem érdemes kockáztatni. A mérleg másik serpenyője, hogy legyenek tudatosak a vásárlók, rendszeresen ellenőrizzék a listán szereplő termékeket és hasznos lenne a fogyasztói tudatosság növelése, például egy, vagy több, ennek érdekében indított tájékoztatási kampány.

Nemzetközi kitekintés

A DLA Piper International Shrinkflation Guide közelmúltban közzétett jelentése szerint jelenleg négy országban, Olaszországban, Franciaországban, Romániában és Magyarországon már konkrét szabályozás van érvényben, és további kilenc országban érhetőek el hivatalos ajánlások, vagy zajlanak egyeztetések a szabályozásról. Az Egyesült Királyságban 2025 októberében várható az új jogszabály, míg Spanyolországban is aktív egyeztetések zajlanak a jogalkotásról. A shrinkflation szabályozás jellege azonban országonként jelentősen eltér: míg egyes országok a gyártókat kötelezik a csomagoláson való külön tájékoztatásra, mások mindössze az egységárak láthatóságát és összehasonlíthatóságát várják el a kiskereskedőktől.

Franciaországban már 2024. július elsejétől érvényben van az a szabályozás, amely a legalább 400 négyzetméter értékesítési területtel rendelkező kiskereskedőket érinti. Esetükben az új (azaz jellemzően: csökkentett) kiszerelésű termék forgalomba hozatalától számított két hónapig szükséges a csomagoláson, vagy a termék közvetlen közelében elhelyezett címkén felhívni a fogyasztók figyelmét a méret csökkenésére.

Ennek elmulasztása jelentős, akár 15 000 eurós közigazgatási bírság kiszabásával is járhat. Olaszországban pedig idén októberben várható annak a rendelkezésnek a hatályba lépése, amely csak akkor engedi meg a termékek mennyiségének csökkentését, ha ezt – egy megadott szöveg használatával – a gyártó egyértelműen jelzi a fogyasztóknak a termékek csomagolásán.

Ausztráliában a kormány a Unit Pricing Code szigorítását tervezi, amely az egységárak feltüntetését írja elő a kiskereskedelmi láncok számára. Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) 2025 márciusában közzétett jelentése szerint ugyanis a jelenlegi egységáras rendszer nem elegendő a shrinkflation átlátható kezelésére, mivel a fogyasztók gyakran még a rendszeresen vásárolt termékek esetében sem emlékeznek az egységárakra, és nem figyelik tudatosan a termékek méretét (illetve annak változásait), főleg, ha árváltozás nem történik.

Egy pesszimista tanulmány ugyanakkor finoman fogalmazva sem optimista a zsugorfláció jelensége elleni hatósági fellépésekkel kapcsolatban. A tanulmány főbb megállapítása szerint a shrinkflation a piaci helyzet általános romlása, az egymást közötti kemény verseny miatt alakult ki, a cégek lényegében így hárítják át növekvő költségeiket a fogyasztókra. Indokolt lenne ezért az átlátható reklámozás, illetve a fogyasztó tudatosság erősítése, ugyanis utóbbiak figyelmetlensége is hozzájárul a zsugorflációhoz.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA