Blokád a Hormuzi-szorosban: brutális lépésre kényszerülnek a cégek, hogy elkerüljék a globális áruhiányt

A feszült közel-keleti helyzet és a kritikus fontosságú Hormuzi-szorosban rekedt több száz konténerhajó szinte teljesen megbénította a tengeri áruszállítást. Emiatt a vállalatok egyre inkább a légi fuvarozásra támaszkodnak. Például az indiai gyógyszereket is tengeri hajók helyett már repülőgépekkel juttatják el Európába és Afrikába. A tengeriről a légi szállításra történő átállás azonban rendkívül drága, jellemzően ötszörös-tízszeres költségnövekedéssel jár. A cégek ezért csak a legszükségesebb mennyiségeket továbbítják légi úton, kizárólag az átmeneti áruhiány elkerülése érdekében.

Bár a kerozin ára a harcok kezdete óta megduplázódott, és több logisztikai cég is háborús felárat vezetett be, a fuvardíjak drasztikus emelkedésének mégsem az üzemanyagköltség a fő oka. A legnagyobb problémát a közel-keleti logisztikai csomópontok – különösen a korábban rendkívül forgalmas Dubaj és Doha – kapacitásának drámai visszaesése jelenti. Emellett a légtérzárak miatt a repülőgépek kényszerből hosszabb útvonalakon közlekednek. Számos járat a megszokott dubaji tankolás kiiktatásával ma már leszállás nélkül repül Ázsiából Európába. A megnövekedett üzemanyag-szükséglet miatt viszont a gépek a korábbinál kevesebb hasznos terhet tudnak magukkal vinni.

A helyzet leginkább a Dél-Ázsia és Európa közötti útvonalakat érinti, ahol az azonnali piaci fuvardíjak kilogrammonként 2,57 dollárról 4,37 dollárra ugrottak. A Dél-Ázsia és Észak-Amerika, valamint az Európa és a Közel-Kelet közötti viszonylatokon szintén 50 százalék feletti volt a drágulás.

Az elmúlt napokban ugyanakkor az áremelkedés üteme lassulni kezdett, bizonyos viszonylatokon pedig már enyhe csökkenés is tapasztalható. A piac lassú stabilizálódása annak köszönhető, hogy az ázsiai, európai és az öböl menti légitársaságok elkezdték újraindítani a járataikat. Emellett többletkapacitásokat is beállítottak a legfontosabb útvonalakon.