Pénzcentrum • 2025. október 30. 13:14
A kormány meghosszabbította az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést 2026. február 28-ig – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. Elmondása szerint a Magyar Nemzeti Bank adatai is igazolják, hogy az árréscsökkentés hatékony eszköz az infláció elleni küzdelemben. A kedvezményes körbe tartozó termékek árának mérséklése vagy az árnövekedés megállítása hozzájárul a pénzromlás ütemének csökkentéséhez Magyarországon. A Pénzcentrum most összeszedte, hogy a szakértők és a szakma, hogyan reagált az utóbbi időben az árréstop hatásaira.
A kormány döntése értelmében az intézkedés 2025. december 1-től további élelmiszer-termékkörökre is kiterjed. Az újonnan érintett termékek közé tartozik a marha fehérpecsenye, a marhafelsál, a sertésmájas, a sertésmájkrém, a félkemény sajt, a sajtkrém, a kenhető sajt, valamint több friss zöldség és gyümölcs, köztük az alma, a körte, a szilva, a szőlő, a fejeskáposzta, a paradicsom, a vöröshagyma, a zöldpaprika és a bébiétel.
A szakma kritikus az árrésstop miatt
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) például értetlenül fogadta, hogy a kormány egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, és új termékekre is kiterjesztette azt. A szervezet szerint az intézkedést nem folytatni, hanem kivezetni kellett volna, mivel ennek minden feltétele adott. Az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, szeptemberben pedig az árak nem emelkedtek az előző hónaphoz képest.
Az OKSZ csütörtökön kiadott közleményében úgy vélte, hogy az árak idővel így is visszatérnek a korábbi szintjükre, miközben a lakosság a jelenlegi szabályozás vesztese. A szövetség szerint a kiskereskedelem nem tud annyi akciót indítani, amennyit a vásárlók igényelnének, a kisboltok helyzete egyre nehezebb, és az intézkedés a gazdasági növekedést is visszafogja.
Kozák Tamás október 27-én arról beszélt, hogy az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs. Ha a kormány továbbra is fenntartja az árrésstopot, azzal saját gazdaságpolitikai céljaival is ellentmondásba kerül, és tovább nehezíti a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét. Az intézkedés legnagyobb vesztese a lakosság, különösen az 5–10 000 főnél kisebb településeken élők. Ezeken a helyeken sokszor már most sincs, vagy csak nagyon kevés bolt működik, és ismert kiskereskedelmi láncok egységei szinte egyáltalán nem találhatók.
Az OKSZ főtitkára szerint az árrésstop egyik legsúlyosabb következménye a boltzárási hullám erősödése. A kisebb településeken működő üzletek, független kereskedők és hazai élelmiszerláncok tagjai azt tapasztalják, hogy a vásárlók a kormányzati beavatkozások miatt elpártolnak tőlük. Az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka tervezi boltja bezárását, ami az ellátásbiztonságot is veszélyezteti. Magyarországon már mintegy 400 településen nincs élelmiszerbolt, és több száz olyan település van, ahol nagybevásárlásra nincs lehetőség.
A helyzet a magyar élelmiszeripart is hátrányosan érinti, amelynek teljesítménye továbbra is gyenge és csökkenő tendenciát mutat. Ez különösen kedvezőtlen a termelésben fontos szerepet játszó kis- és középvállalkozások számára. 2024-ben az élelmiszeripari termelés 14 százalékát az 50 főnél kevesebbet, 31 százalékát az 50–249 főt, 55 százalékát pedig a legalább 250 főt foglalkoztató cégek adták.
Nem várt hatások?
Bod Péter Ákos közgazdász szerint míg a korábbi üzemanyagár-szabályozás a Covid utáni piaci ingadozások miatt még indokolható volt, a mostani árrésrögzítés már szokatlan beavatkozásnak számít. Ezt a kormány az élelmiszerárak tartós emelkedésével és a kereskedők feltételezett túlzott nyereségével magyarázza.
A közgazdász úgy véli, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árrés veszteségessé teheti az érintett termékek forgalmazását. A kereskedők ezt ideiglenesen ellensúlyozhatják más termékek árának emelésével vagy tartalékaik felhasználásával, de ez a megoldás hosszú távon nem fenntartható.
A Gazdasági Minisztérium szerint az intézkedés valóban mérsékelte a kijelölt termékkör árát, és hozzájárult az infláció csökkenéséhez. Ugyanakkor a független árfigyelő intézmények mérései eltérő eredményeket mutatnak. Bod Péter Ákos arra is figyelmeztetett, hogy ha az árrésstop valóban visszafogta a fogyasztói árindex növekedését, akkor annak megszűnése után az eddig elnyomott inflációs hatások hirtelen felszínre kerülhetnek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A nagyobb boltoknak milliárdos bevételkiesés
Az árrésstop a hazai láncok dolgát is megnehezíti a Spar egy korábbi belső levele szerint komoly terheket ró a boltokra az intézkedés. A Spar Magyarország vezetése szerint az árrésstopról szóló vitákban fontos tisztázni, hogy az árrés nem azonos a haszonnal vagy a profittal. A legfeljebb 10 százalékos árrésből, a kiskereskedelmi különadó levonása után, mindössze valamivel több mint 5 százalék marad. Ez az összeg éppen fedezi az áruk boltokba juttatásának költségeit, de nem biztosít fedezetet a bérekre, a piaci áron fizetett rezsire, az adókra vagy az üzlethelyiségek bérleti díjára. A cég vezetői szerint az árrésstop havi szinten mintegy 1,5 milliárd forintos terhet ró a vállalatra, ami komoly nehézséget jelent a működésben.
Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója szerint az árrésstop torzítja a piac működését. Már most érezhető, hogy a promóciós lehetőségek beszűkültek: a vásárlók rövid távon még jól járnak, de hosszabb távon veszélybe kerülhet a verseny és az árak dinamizmusa. A vállalatvezető rámutatott, hogy az inflációs nyomás, a bérfeszültség és a piaci beavatkozások egyszerre nehezednek a kereskedelmi szektorra, miközben a gazdasági növekedés egyelőre elmarad. Bár a hipermarketekbe visszatértek a vásárlók, óvatosabbak, mint korábban.
Pálinkás szerint az a probléma, hogy a kereskedelem viszi el a „terhet” az árrésstop kapcsán, miközben a teljes értékláncot nem vizsgálják. Ennek következménye torzulás: az árrésstop bevezetése óta bizonyos termékeknél eltűntek az akciók. A vásárlók ugyan az alapárak csökkenését tapasztalhatják, de megszűnt az az árverseny, amely sokak számára kiemelten fontos.
Mit mutatnak a számok?
A hat legnagyobb magyarországi élelmiszer kiskereskedelmi lánc 2024-es összesített mérlege azt mutatja, hogy tavaly minden 100 forint értékesítéssel 40 fillér veszteséget termeltek. Minden kasszánál kifizetett 100 forintból átlagosan 56,5 forintja megy el az eladott termékek beszerzésére (ELÁBÉ), több mint 19 forint adót von el az állam forgalmi adóra, kiskereskedelmi különadóra, és ahol marad eredmény, ott nyereségadóra, illetve 7 forint megy el bérekre.
További 11,5 forintot tesz ki a működési költség, amelybe számtalan tétel tartozik az ingatlanok üzemeltetésétől, a raktározáson és a szállításon át a hűtésig, vagy a friss pékáru sütési költségéig. Újabb 6 forint az egyéb nettó ráfordítás, ami többnyire olyan rendkívüli kiadásokat takar, mint a pénzügyi tételek, kamat, adósságtörlesztés, árfolyamkockázat, és más egyszeri, illetve nem várt kiadások.
A mindezek után fennmaradó rész lenne az adózott eredmény, ami az élelmiszer kiskereskedelemben a fejlett országok piacain jellemzően 2-3 forint. Ez az, ami Magyarországon tavaly -0,4 forint volt, azaz minden 100 forint értékesítés után 40 fillér veszteség keletkezett. Csakhogy ezek a láncok (név szerint: Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) nem 100 forintokban számolnak, tavalyi értékesítésük összesen 4400 milliárd forint volt.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!