Ezért vannak horror árak valójában a magyar boltokban: az árrésstop csak tapasz a nyílt sebre

Az osztrák közmédia a napokban arról számolt be, hogy Ausztria ismét az Európai Bizottsághoz fordult a magyar, 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó megszüntetése érdekében, amely az energiaválság és infláció miatt úgy döntött, a nagy üzletláncoknak jelentős éves árbevétel elérése esetén a bevétel után különadót kelljen fizetniük. Az Európai Bizottság egyébként tavaly már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta: a szövetség nem kommentálja az osztrák gazdasági miniszter nyilatkozatát, a mögött nem az OKSZ vagy bármely bármelyik tagvállalata áll. Utóbbiak számára azonban változatlanul az egyetlen elfogadható megoldás a kiskereskedelmi különadó kivezetése.

Az OKSZ álláspontja szerint a magyar különadó jelentősen torzítja az európai közös piac működését, versenyellenes és diszkriminatív. Magyarországon a különadó bizonyítottan árfelhajtó és inflációnövelő hatású intézkedés, jelentősen rontja a fogyasztói jóllétet, visszafogja a fejlesztéseket, veszteséget okoz sok piaci szereplőnek és végeredményben károsítja a magyar lakosságot.

Információink szerint az Európai Unió Bíróságának hivatalos közleményei szerint korábban már két, nagyon hasonló ügyben született döntés: 2020-ban magyar kormány javára döntött a Tesco-Global Áruházak ellenében, indoklása szerint az a körülmény, hogy a különadók leginkább a külföldi tulajdonú cégeket terhelik, nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, mert a piacok valós helyzetét tükrözi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek fizetik a legtöbb adót. És volt itt még Hervis-ügy is, itt a sportszereket árusító cég és a magyar állam között a jelentős árbevétel összeszámításának módjáról folyt a vita, ám az uniós döntés végeredményképpen visszadobta a labdát a magyar bíróságoknak, vagyis első körben nem jutott nyugvópontra a kázus.

Nem ismerjük a részleteket

A Pénzcentrum megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: szakmailag kifejezetten érdekes fejlemény, hogy az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított a jelenleg hatályos kiskereskedelmi különadó miatt, mivel az uniós bíróság korábban már két ízben is döntött nagyon hasonló különadókról, ezért gondolhatnánk, hogy itt nincs már semmi látnivaló. Fehér Tamás hangsúlyozta: semmilyen részletet nem tudunk az eljárásról, mert az jelen időpontban nem nyilvános.

Ami a korábbi eseteket illeti, az egyikben (Tesco-Global Áruházak) az adót önmagában amiatt támadták, mert azt – akárcsak a jelenlegit – a nettó árbevételre élesen progresszív módon szabták ki, a magasabb adómértékek ráadásul tendenciózusan a külföldi hátterű szereplőket sújtották. Ez most is igaz: az alacsony árbevételű, jellemzően franchise-rendszerben működő cégek csak nulla, vagy néhány tized százaléknyi adót fizetnek, míg a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre jelenleg már 4,5%-os adómérték vonatkozik. Az Európai Unió Bírósága azonban egyértelművé tette, hogy ez az élesen progresszív adómérték önmagában nem jelent gondot – még úgy sem, hogy a legnagyobb adómértékkel sújtott cégek mind külföldi tulajdonban vannak.

Amit azonban a Hervis-ügyként elhíresült ítéletében a Bíróság ellentétesnek tekintett a letelepedés szabadságával, az jelesül az úgynevezett „összeszámítási szabály”. Ez akkoriban úgy szólt, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevételét együttesen kell figyelembe venni az adómérték meghatározásakor. Ez azt jelentette, hogy nekem hiába volt csak 500 milliós árbevételem, ha az én magyarországi cégcsoportomnak összesen mondjuk 200 milliárdos az árbevétele, akkor arányosítva ugyan, de az árbevételem jelentős része után én is a legnagyobb adókulccsal kellett, hogy adózzak. Ezt az Európai  Unió Bírósága egy „fiktív adóalap”-nak tekintette, és úgy döntött, hogy ha ezt az összeszámítási szabályt kombináljuk a progresszív adózással, akkor ez bizony már hátrányosan különbözteti meg a jellemzően külföldi tulajdonban lévő cégeket, illetve cégcsoportokat.

A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos kérdés

Fehér Tamás szerint kérdés tehát, hogy a fenti két ítélethez képest az Európai Bizottság most miért gondolja azt, hogy a jelenlegi kiskereskedelmi adó aggályos? Az adó most is erősen progresszív, miközben az összeszámítási szabály él ugyan, de csak korlátozott körben. Jelenleg ugyanis csak akkor kell összeszámítani a kapcsolt vállalkozások adóalapját, ha a jogszabály kihirdetését követően darabolták fel a cégcsoportot különböző cégekre. Az adózó ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a feldarabolás mögött nem adóelkerülési-, hanem kizárólag gazdasági megfontolások álltak.

Sajnos, a kötelezettségszegési eljárás nem nyilvános, ezért csak az Európai Bizottság sajtóközleménye alapján lehet tájékozódni arról, hogy vajon miért gondolja úgy, hogy a magyar adó sérti a letelepedés szabadságát. Ugyanakkor a sajtóközlemény kiemelten utal arra, hogy a „rendszer nem engedi meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a hazai kiskereskedelmi vállalatok mintájára átstrukturálják üzleti tevékenységeiket”. Ez arra utal, hogy a bizottság főként az említett „feldarabolást” büntető szabály miatt támaszt kifogást az adó ellen.

Felmerül az adóelkerülés kérdése is

Maga a törvény és indokolása is egyértelműen utal arra, hogy ez a szabály az adóelkerülést próbálja megelőzni. Az Európai Unió Bíróságának eddigi gyakorlata alapján ugyanakkor kérdés, hogy ha az egyik nemzetközi szereplő még akár kifejezetten az adó csökkentése érdekében is, de úgy döntene, hogy mostantól nem egy nagy cégként, hanem több, kisebb, különálló cégként működik tovább, akkor ez valóban olyan adóelkerülésnek minősülne-e, amely miatt indokolt az – egyébként tiltott – összeszámítási szabály alkalmazása.

A kialakult joggyakorlat alapján ugyanis az adózók – többek között a letelepedési szabadságuk alapján – általában teljesen szabadon választhatják meg a működésük legmegfelelőbb formáját, még akkor is, ha a működés olyan formáját választják, amely kisebb adókötelezettséget eredményez. Azaz, ha ezt Magyarország egy olyan összeszámítási szabállyal akadályozza, amely amúgy nem összeegyeztethető az uniós joggal, akkor bizony az ilyen korlátozás könnyen ellentétessé válhat a letelepedés szabadságával.

Mindezt tetézi, hogy az adózók csak akkor mentesülhetnek a korlátozó szabályok alól, ha bizonyítják, hogy „kizárólag” gazdasági megfontolások vezették őket. Ez szintén túlságosan sarkos értelmezése az adóelkerülés kialakult gyakorlatának. A fentiek miatt tehát kétségtelenül "benne van a pakliban", hogy az adót jelenlegi formájában az Európai Unió Bírósága annak ellenére is ellentétesnek ítéli a letelepedési szabadsággal, hogy egyébként annak alapkonstrukciójára a Tesco-Global Áruházak ügyben már áldását adta. A bíróság álláspontját azonban majd csak hónapok vagy évek múltán ismerhetjük meg – húzta alá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az OKSZ szerint 295 milliárd az idei kiskereskedelmi adó befizetés

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak kifejtette: a 2025. évi költségvetés már közel 295 milliárd forint kiskereskedelmi adó befizetéssel számol. Az adó döntő részét kizárólag a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi láncok fizetik, a 100 milliárd forint árbevétel feletti 4,5%-os adófizetési kötelezettség ugyanis jellemzően csak nemzetközi láncokat érinti.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiakadtak a magyar boltok: nincs több kifogás, ki kell vezetni az árrésstopot

Az élelemiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött.

A kiskereskedelemi adó fejlesztési forrásokat von el onnan, ahol a legnagyobb beruházási projektek valósultak meg az adófizetési kötelezettség bevezetése előtt, mindez meglátszik a szektor beruházási statisztikáiban is. Mivel a kiskereskedelmi adó hatására jelentősen csökkent az ágazat átlagos jövedelmezősége, innovációk, termékfejlesztések maradtak el vagy lassultak le – fejtette ki Kozák Tamás.

Tekintettel arra, hogy a kereskedelem az egyik legnagyobb „GDP termelő” nemzetgazdasági ág, a kiskereskedelmi adó negatív makrogazdasági hatása a legfrissebb statisztikai adatokban is jelentkezik

– mondta végezetül Kozák Tamás.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!