Műfenyő vagy igazi? Pont kerülhetett az ősi vita végére: tisztul a kép, minden ebbe az irányba mutat

A karácsonyfa az ünnep egyik központi eleme, amelynek hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza. Az örökzöld növények már akkor is fontos szerepet játszottak számos nép hitvilágában. A középkori Európában december 24-én, Ádám és Éva napján tartott misztériumjátékokban almákkal és ostyával díszített "paradicsomfák" szerepeltek.

Az otthonokba állított, díszített fenyőkről szóló első megbízható feljegyzések a 16-17. századból, főként német nyelvterületről származnak. Az egyik első ilyen dokumentum 1605-ben, Strasbourgban született, amely részletesen leírja a szobákba vitt, almával, papírrózsákkal, ostyával és édességgel díszített fákat - írja a Portfolio.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több magyar mond le az igazi karácsonyfáról: ez az új őrület 2025-ben, rengetegen keresik

Akár spórolási, akár környezetvédelmi okokból vásárolnánk inkább műfenyőt, ebben is százával válogathatunk a láncok kínálatából.

A 19. század végétől, 20. század elejétől kezdve a karácsonyfa világszerte elterjedt, és napjainkra már nemcsak a díszek, hanem a fenyőfatípusok között is válogathatunk. Az igazi és műfenyők kérdése valódi vitává alakult, amelyben a hagyományok, a költséghatékonyság és a környezetvédelmi szempontok egyaránt szerepet játszanak.

A környezeti hatások tekintetében megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint káros a természetnek élő fát kivágni néhány napi használatra, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket kifejezetten erre a célra nevelik, így növekedésük során hozzájárulnak a szén-dioxid megkötéséhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Karácsonyfa árak 2025: ennyibe kerülhet a lucfenyő, az ezüstfenyő és a nordmann fenyő métere idén

Várhatóan nem emelnek a kereskedők a karácsonyfák árain. Mennyi lesz a három legnépszerűbb fenyőfajta ára 2025-ben?

A Carbon Trust szerint a műfenyő csak hosszú távú használat mellett (nagyjából 7–20 év) válhat környezeti szempontból kedvezőbbé, mint az igazi fenyőfa állítása. Az élő karácsonyfák ökológiai lábnyomát elsősorban az határozza meg, hogy az ünnepeket követően milyen eljárással hasznosítják őket: a földlabdás fa kiültetése, a vágott fenyők esetén pedig darálás vagy mulcsozás a legjobb módja a fenyők felelős hasznosításának, míg a fák elégetése, és különösképpen azok egyszerű kidobása igen környezetszennyező.

A becslések szerint egy 2 méteres műfenyő gyártása körülbelül 40 kg szén-dioxid kibocsátással jár, míg egy hasonló méretű valódi fenyő helyes kezelés esetén mindössze 3,5 kg szén-dioxidot bocsát ki. Ugyanez a fa szemétlerakóba kerülve mintegy 16 kg szén-dioxid kibocsátását eredményezné.

A Google Trends adatai alapján Magyarországon az elmúlt 90 napban mind a "Karácsonyfa", mind a "Műfenyő" témakör iránti érdeklődés növekedésnek indult, bár a "Karácsonyfa" témára jóval több keresés érkezett. Az elmúlt 20 év adatai szerint minden évben megugrik az érdeklődés a karácsonyfák iránt, míg a műfenyők iránti keresések főként az elmúlt hat évben kezdtek el évről évre növekedni. 2025-ben ugrott meg leginkább az érdeklődés a műfenyők iránt 2004 óta.

Nemzetközi szinten a műfenyők iránti érdeklődés nem olyan magas a karácsonyfák témakörével összehasonlítva. Az is megfigyelhető, hogy az ünnep ezen kelléke iránti érdeklődés leginkább hétvégén foglalkoztatja az internetezőket, valószínűleg azért, mert sokan ekkor időzítik a favásárlást.

Az élő fenyők között a nordmann, a lucfenyő és az ezüstfenyő a legnépszerűbb fajták Magyarországon. A Google keresések alapján a legtöbb vármegyében a "normand", valamint "nordmann" keresési kifejezés volt a legnépszerűbb az elmúlt 30 napban. A lucfenyők iránt Heves, Tolna, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Fejér vármegyékben volt a legerősebb az érdeklődés, míg az ezüstfenyők Nógrád vármegyében mozgatták meg leginkább az internetezőket.