Migránsválság élesben: Athén rendkívüli intézkedéseket vezetett be

Két, feltehetően Líbiából indult hajót állítottak meg, amelyek 58, illetve 68 embert szállítottak. Az utasokat ideiglenes szállásokon helyezték el őrizet alatt. A hétvégén további több mint 100 migráns érkezett Krétára, miután a szélviszonyok kedvezőbbé váltak - írta a Euronews.

A görög konzervatív kormány júliusban felfüggesztette az Észak-Afrikából tengeri úton érkező migránsok menedékkérelmének elbírálását. A kormány szerint ez az intézkedés segített visszaszorítani az átkeléseket, amelyek júliusban tetőztek, amikor egyetlen hét alatt több mint 2500 ember érkezett az országba. A felfüggesztést 177-74 arányban fogadták el, a baloldali pártok heves ellenállása ellenére.

A rendkívüli intézkedések éles kritikát váltottak ki nemzetközi emberi jogi szervezetekből. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága "mély aggodalmát" fejezte ki, hangsúlyozva, hogy a határellenőrzésnek összhangban kell lennie a nemzetközi és európai joggal. Michael O'Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szintén elítélte Athén válaszlépéseit.

Thanos Plevris migrációs ügyekért felelős miniszter szerint azonban naponta akár 1000 migráns is érkezett, és a helyzetet "invázióhoz" hasonlította. A központi kormányzat és Kréta regionális hatóságai között továbbra is nézeteltérés van egy állandó tranzitlétesítmény építésével kapcsolatban a szigeten.

A kormány olyan törvénytervezetet készít elő, amely börtönbüntetést írna elő azon migránsok számára, akiknek menedékkérelmét elutasították, és a kitoloncolás előtti 30 napos megfelelési időszak alatt bokabilincset tenne kötelezővé.

Görögország továbbra is kulcsfontosságú belépési pont az EU-ba a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából érkező menekültek számára. A tavalyi évben több mint 60 000 migráns érkezett Görögországba – többségük tengeri úton – szemben a 2023-as mintegy 48 000-rel. 2025 közepéig Görögország 16 290 érkezést regisztrált, amelyből több mint 14 600 tengeri úton történt.

Miközben a görög hatóságok fokozzák a járőrözést a Törökországgal közös keleti tengeri határon, az embercsempészek egyre inkább a hosszabb és veszélyesebb, Észak-Afrikából induló földközi-tengeri útvonalat választják, nagyobb, több ember szállítására alkalmas hajókat használva.