Ezt biztos nem így tervezte Donald Trump: nem kívánt szövetségest találhatott Kínának, a közös ellenség ő lesz

A korábban elképzelhetetlen kép valósággá vált: a kanadai és a kínai vezető egymás mellett állva, mosolyogva kezet fog. A két ország kapcsolata 2018-ban mélypontra süllyedt, amikor a kanadai rendőrség letartóztatta Meng Wanzhou kínai technológiai vezetőt, amire válaszul Peking két kanadai állampolgárt tartóztatott le kémkedés vádjával.

A diplomáciai feszültség évekig tartott, de ahogy Donald Trump elnök fokozza kereskedelmi háborúját egyik legközelebbi szövetségesével, Kanada egy régi ellenfél felé fordul. A fordulat október elején kezdődött, amikor Anita Anand kanadai külügyminiszter Pekingbe látogatott, majd Mark Carney miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozott a dél-koreai APEC-csúcstalálkozón – ez volt az első vezetői szintű találkozó nyolc év után.

A 40 perces megbeszélés "fordulópontot" jelentett a két ország számára, amelyen ígéretet tettek a kapcsolatok javítására és a kereskedelmi együttműködésre. Azóta újabb miniszteri látogatásra és magas szintű telefonbeszélgetésekre került sor, Kína pedig visszahelyezte Kanadát a jóváhagyott utazási listájára, ami várhatóan fellendíti az észak-amerikai ország turizmusát.

Mindkét félnek gazdasági érdeke fűződik a közeledéshez. Tavaly Kanada 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre az Egyesült Államokkal összhangban. Válaszul Kína márciusban megtorló vámokat vezetett be kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, augusztusban pedig 75,8%-os vámot vetett ki a repcemaggal szemben, ami súlyosan érintette a kanadai gazdákat.

Eközben az USA fokozta gazdasági háborúját északi szomszédjával szemben. A Trump és Carney közötti kereskedelmi tárgyalások előrehaladni látszottak, amikor Trump múlt hónapban hirtelen leállította a megbeszéléseket egy vitatott vámellenes hirdetés miatt, amelyet Ontario tartomány kormánya tett közzé.

Mivel az USA most Kanada legnagyobb gazdasági fenyegetésévé vált, az ország már nem engedheti meg magának, hogy kereskedelmi háborúban álljon a világ két legnagyobb gazdaságával. Kanada Kína felé fordulása "180 fokos fordulatot" jelent, mondja Lynette Ong, a Torontói Egyetem Kína Kormányzási Laboratóriumának igazgatója.

Doug Ford, Ontario miniszterelnöke - Trump egyik hangosabb kritikusa Kanadában - júliusban felszólította az országot a Kínával való kapcsolatok javítására. Peking jelezte, hogy hajlandó megszüntetni a repcére kivetett vámokat, ha Ottawa ugyanezt teszi a kínai elektromos járművekkel szemben. A közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak nagyobb valószínűséggel tekintik az USA-t (46%) fenyegetésnek, mint Kínát (34%), bár a legtöbb kanadai továbbra is negatívan vélekedik Kínáról.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy Peking megpróbálhatja kihasználni Kanada sebezhetőségét, és "nagy éket verni Kanada és az USA közé". Hszi Csin-ping a Trump visszatérése óta "békülékenyebb és rugalmasabb megközelítést" alkalmaz külpolitikájában, különösen az USA szövetségesei felé, akik elidegenedve érezhetik magukat Washington kiszámíthatatlan lépései miatt.

Míg egyes szakértők lehetőségeket látnak Kanada számára a Kínával való újbóli kapcsolatfelvételben, mások óvatosságra intenek. Kanada szolgálhatja érdekeit egyfajta "középútként" az USA és Kína között, de az együttműködés feltételekkel jár majd, beleértve azt is, hogy Kína el akarja hallgattatni a kanadai kritikákat emberi jogi helyzetével kapcsolatban.