Titkos grönlandi katonai bázisra figyelmeztetnek a szakértők: óriási veszélyt rejt magában ez a hely

A NASA egyik pilótája nemrég radarfelvételekkel fedezte fel újra a jég alatt rejtőző, egykor titkos amerikai bázist. A Camp Century körülbelül 36 méter mélyen fekszik a jég alatt, és területe nagyjából 1,1 kilométer hosszú és 0,5 kilométer széles. Az 1950-es években épített, önellátó földalatti városként működő létesítményben kórház, színház, templom és bolt is helyet kapott, energiaellátását pedig egy kisméretű atomreaktor biztosította.

A tudósok szerint a gyorsuló jégolvadás miatt a bázison hátrahagyott veszélyes hulladékok - köztük vegyi szennyezőanyagok, biológiai szennyvíz, dízelüzemanyag és radioaktív anyagok - idővel a környezetbe kerülhetnek. "A klímaváltozás padlóig nyomta a gázpedált" - fogalmazott James White, a Coloradói Egyetem klímakutatója, hozzátéve, hogy az a feltételezés, miszerint a hulladék örökre a jégbe zárva marad, teljesen téves volt.

A bázist az 1950-es évek végén építették az amerikai és a dán kormány tudtával, az 1951-es Grönland Védelmi Egyezmény keretében. A dán tisztviselők részt vettek a tervezésben és a környezeti ellenőrzésben, a történelmi jelentések szerint pedig Dánia jóváhagyta bizonyos radioaktív hulladékok közvetlen jégbe helyezését. Akkoriban a tudósok és katonai tervezők úgy vélték, hogy Grönland jégtakarója örökre magába zárja a szennyeződéseket.

A nemzetközi kutatók által vezetett felmérés szerint a Camp Century körülbelül 9200 tonna fizikai hulladékot tartalmaz, beleértve az elhagyott épületeket, alagutakat és vasúti infrastruktúrát. A helyszínen emellett mintegy 200 000 liter dízelüzemanyag és jelentős mennyiségű poliklórozott bifenil (PCB) található, amely rákkeltő és immunrendszeri károsodást okozó mérgező vegyület.

A bázis alagútrendszere kanyarog és elágazik a jég alatt, ami megnehezíti a teljes feltérképezést. A légi radar erős visszaverődéseket észlelt, amelyek megfelelnek az ismert alagút-elhelyezkedéseknek, de a tudósok szerint a technológia még nem képes azonosítani az összes eltemetett hulladékot. A modellek szerint a szilárd hulladék akár 67 méter mélyre, a folyékony hulladék pedig körülbelül 93 méter mélyre süllyedhet 2090-re.

A környezeti kockázatokon túl a Camp Century politikai és jogi bizonytalanság forrásává vált. A hulladék eltakarításának felelőssége vitatott az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között. Bár a hulladékot az USA hagyta hátra, az eredeti 1951-es szerződés nem számolt a klímaváltozással vagy Grönland növekvő önkormányzatiságával. A kutatók szerint a Camp Century lehet az első példa arra, amikor a klímaváltozás nemzetközi vitát indít el a rég elfelejtett szennyezésről.