Ennyit Trump nagy béketervéről? Súlyos jelentés érkezett Európa csúcskémeitól az ukrajnai háború kapcsán

Több európai hírszerzési vezető is szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy még idén sikerülhet lezárni az orosz–ukrán háborút. A névtelenséget kérő tisztviselők szerint Oroszország nem érdekelt a gyors békekötésben, és stratégiai céljai változatlanok maradtak.

A források úgy vélik, Moszkva a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat részben arra használja, hogy szankcióenyhítést és gazdasági megállapodásokat mozdítson elő. Az egyik európai hírszerzési vezető a mostani egyeztetéseket „tárgyalási színháznak” nevezte.

A legutóbbi, genfi forduló sem hozott áttörést a kulcskérdésekben, köztük a területi vitákban. Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki erőit a Donyecki terület még általa nem ellenőrzött részeiről, amit Kijev elutasít.

Az egyik hírszerzési vezető szerint Moszkva számára a teljes donyecki régió megszerzése területileg elegendő lehetne, ám ez önmagában nem teljesítené azt a stratégiai célt, hogy meggyengítse vagy leváltsa a nyugatbarát ukrán vezetést. Egy másik tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy még területi engedmények esetén sem garantált a gyors béke, sőt, az orosz fél további követelésekkel állhat elő.

Az európai források szerint jelentős szemléletbeli különbség mutatkozik az európai fővárosok és a Fehér Ház között. Míg Washington optimistábban értékeli a tárgyalások esélyeit, addig több európai szolgálat úgy látja: Oroszország gazdasági helyzete nem kényszeríti ki a gyors megállapodást.

Ugyanakkor egyes hírszerzési vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország pénzügyi kockázatai 2026 második felében jelentősen nőhetnek. A szankciók miatt korlátozott a hozzáférés a nemzetközi tőkepiacokhoz, a jegybanki alapkamat magas, és az állami tartalékalap likvid része a 2022-es invázió óta számottevően csökkent.