Borbándi Dániel • 2026. március 10. 10:03
Az utóbbi időben egyre többen úgy érezhetik, hogy a világ kibillent abból a viszonylagos egyensúlyból, amelyhez az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk. A bizonytalanság ma már nem csak a távoli „lőporos hordók” sajátja, hanem a gazdasági döntésekben, a politikai vitákban és a közbeszéd hangulatában is visszaköszön. A Total War Index legfrissebb adatai azt mutatják, hogy ez az érzés nem alaptalan: több meghatározó mutató is kritikus szintre emelkedett. Mindez újra felveti a korábban sokáig túlzónak tartott kérdést: vajon a jelenlegi feszültségek egy rövid, átmeneti időszakot jeleznek, vagy valóban egy harmadik világháború felé tartunk?
Az elmúlt évtizedekben sokáig széles körű konszenzus uralkodott arról, hogy a klasszikus értelemben vett háborúk kora lezárult. A hidegháború vége után a világpolitika fő konfliktusai inkább a regionális válságok, a terrorizmus elleni hadműveletek vagy korlátozott katonai beavatkozások formájában jelentek meg. A 2020-as évek közepére azonban egyre több jel utal arra, hogy ez a korszak véget érni látszik. Az elmúlt egy év eseményei különösen erősen mutatják: a globális biztonsági környezet gyors ütemben romlik, és egyre több térségben jelennek meg olyan konfliktusok, amelyek túlmutatnak a helyi érdekellentéteken.
A világháborúk kirobbanásának esélye a politikai gondolkodókat nyilván mindig is érdekelte. Az utóbbi időben viszont a hétköznapi emberek gondolkodásában is egyre gyakrabban merül fel ez a lehetőség, amit statisztika is alátámaszt - ez cikkünkből hamarosan bővebben is kiderül. Bár pont ebből az okból a többségnek nem nagy újdonság, de a közvetlen előzmények között említhető az Izrael és a Hamasz közötti háború, amely fokozatosan tovább gyűrűzött a régióban, az iráni befolyás alatt álló fegyveres csoportok pedig Libanonban, Szíriában és Jemenben pedig egyre aktívabban kapcsolódtak be a konfliktusba. A feszültség akkor érte el a csúcspontját, amikor Irán és Izrael között közvetlen katonai összecsapásokra került sor, ami évtizedek óta nem látott helyzetet teremtett.
Az újonnan kirobbant Közel-Keleti Háború azóta is tart. A térségben működő nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok jelenléte miatt sok elemző attól tart, hogy a regionális konfliktus könnyen kiszélesedhet.
Mindeközben Dél-Ázsiában is ismét nőtt a feszültség. India és Pakisztán kapcsolata régóta az egyik legveszélyesebb geopolitikai viszony a világon, hiszen mindkét ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik. Az elmúlt időszakban több incidens és katonai összetűzés is történt a vitatott határvidékeken, amelyek újra ráirányították a figyelmet arra, hogy a térség továbbra is a globális biztonság egyik legkockázatosabb pontja.
Eközben Európa keleti határán továbbra is teljes intenzitással zajlik az orosz–ukrán háború, amely mára a II. világháború óta a kontinens legpusztítóbb fegyveres konfliktusává vált. A harcok egyre brutálisabbá váltak: mindkét fél tömeges drón- és rakétatámadásokat hajt végre, miközben a frontvonalakon olyan mértékű veszteségek halmozódnak fel, amelyekre Európában generációk óta nem volt példa. A konfliktus ráadásul egyelőre - a politikai narratíváknak ellentmondva - sem politikai, sem katonai értelemben nem közeledik a lezáráshoz, ami tovább növeli az eszkaláció veszélyét.
Mindezek a fejlemények egyre erősebben hatnak az európai biztonságpolitikai gondolkodásra. A kontinens az elmúlt években példátlan fegyverkezési hullámba kezdett, amely 2026-ra tovább gyorsult. Németország a hidegháború utáni korszak egyik legnagyobb védelmi modernizációját hajtja végre, miközben több európai ország is jelentősen növelte katonai kiadásait.
Emellett egyre komolyabban merül fel az európai nukleáris elrettentés kérdése: több országban is napirendre került annak a lehetősége, hogy francia nukleáris fegyverek állomásozzanak a területükön, ami jól mutatja, mennyire átalakulóban van a kontinens biztonsági architektúrája:
Ebben a gyorsan változó geopolitikai környezetben egyre többen teszik fel újra ugyanazt a kérdést: vajon valóban csak elszigetelt regionális konfliktusokról van szó, vagy ezek az események már egy sokkal nagyobb, rendszerszintű átrendeződés előjelei? A világháború gondolata sokáig inkább történelmi emléknek tűnt – ma azonban egyre több elemző szerint már nem pusztán elméleti lehetőségként kell róla beszélni.
A „Total War Index” – világ a háború árnyékában
A fentebb elmondottak miatt érdemes visszatérni egy olyan mutatóhoz, amelyet korábban már bemutattunk olvasóinknak. A Total War Index egy olyan összetett indikátorrendszer, amely különböző gazdasági, geopolitikai és társadalmi jelzések alapján próbálja megbecsülni, mennyire közelít a világ egy szélesebb, akár globális konfliktus felé. A mutató célja nem az, hogy konkrét jóslatot adjon egy világháború kitörésének időpontjára, sokkal inkább az, hogy egyetlen keretben jelenítse meg azokat a folyamatokat, amelyek történelmileg gyakran megelőzték a nagy háborús korszakokat.
Az index több, egymástól eltérő típusú indikátort kombinál. Ezek között szerepelnek pénzügyi jelzések – például a menedékeszköznek számító arany árfolyama vagy a dollár mozgása –, társadalmi indikátorok, mint a globális szorongás mértéke, valamint kifejezetten geopolitikai tényezők, például a fegyveres konfliktusok számának és intenzitásának alakulása.
Így változtak tavalyhoz képest a háborús indikátorok
Azt, hogy egy ország mennyire kitett ezeknek a folyamatoknak, színkódolt rendszerben jeleníti meg az index. A zöld a stabil állapotot, a sárga a növekvő kockázatot, míg a piros már egy kifejezetten feszült, potenciálisan háborús környezetet jelöl. Az elmélet szerint minél több indikátor közelít a vörös zónához, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nemzetközi rendszer súlyos konfliktus felé sodródik.
Értelemszerűen minél közelebb áll a 100%-hoz egy érték, "annál nagyobb a baj". Érdekesség: tavalyi elemzésünkben még szerepelt egy "zöldmezős" terület: a kőolajjal kapcsolatos piaci folyamatok akkor épp kedvezőnek tűntek. De lássuk a friss, 2026 márciusi adatokat, majd az összehasonlítást:
Mint ahogy az infografikánkon látható, az olaj árfolyamának küszöbértéke jelenleg 74,3%-on áll, ami érdemi emelkedést jelent a tavaly júniusi 64,9%-os szinthez képest. Ez közel 12 százalékpontos növekedés, ami arra utal, hogy az energiapiaci bizonytalanság az elmúlt hónapokban fokozódott. Míg tavaly az olaj még viszonylag mérsékeltebb kockázati szinten mozgott, mostanra egyértelműen közelebb került ahhoz a tartományhoz, ahol az árkilengések már komoly gazdasági és geopolitikai láncreakciókat indíthatnak el – különösen az importfüggő régiókban.
Az arany esetében ugyanakkor ellentétes irányú elmozdulás látható. Tavaly júniusban az arany küszöbértéke elérte a 100%-ot, ami extrém bizalomvesztést jelzett a pénzügyi rendszerekkel kapcsolatban. Ehhez képest a mostani 86% mintegy 14 százalékpontos csökkenést mutat. Ez azt sugallja, hogy bár a befektetők továbbra is erősen keresik a menedékeszközöket, a pánikszerű tőkemenekítés némileg mérséklődött a tavaly nyári csúcshoz képest. Ugyanakkor a 86% még mindig kifejezetten magas érték, tehát a rendszerbe vetett bizalom korántsem állt helyre teljesen.
A globális szorongás mutatója ezzel szemben markánsan emelkedett. A tavaly júniusi 89,1%-ról most 98,5%-ra ugrott, ami közel 10 százalékpontos növekedés. Ez gyakorlatilag a maximum közeli állapotot jelenti: a világháború témájára irányuló online keresések, médiamegjelenések és társadalmi diskurzus intenzitása jelentősen felerősödött. Míg tavaly is erős aggodalom volt érzékelhető, a mostani szint már tömeges, globális pszichológiai feszültségre utal.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A geopolitikai konfliktusküszöb szintén emelkedett: a tavaly júniusi 84,1%-ról 85,3%-ra nőtt. Bár ez „csupán” 1,2 százalékpontos emelkedés, a már eleve magas bázisszint miatt ez a növekedés azt jelzi, hogy a világ több régiója még közelebb sodródott a nyílt konfliktus állapotához.
A dollárindex jelenlegi 82,5%-os értéke gyakorlatilag stagnál tavalyhoz képest, ám kétségtelenül továbbra is viszonylag magas kockázati környezetet tükröz.
Mindezek együttesen adják ki a Total War Index jelenlegi 91,9/100-as értékét, amely már egyértelműen kritikus tartomány.
Amennyiben tehát elfogadjuk a Total War Index-et, mint mérvadó mutatót a világháborús fenyegetettség mérésére, akkor a világ bizony igen közel sodródott egy harmadik világháborúhoz.
Ezek az országok különösen veszélyben vannak
Ahogy korábban említettük, az adatok között szerepelnek az országok kitettségi szintjei is, amely elsősorban a háborúba való belesodródás veszélyét jelzi, másodsorban pedig azt, hogy annak következményeivel mennyire könnyen birkózna meg egy adott ország.
A táblázat alapján jól látható, hogy a világ államainak döntő többsége valamilyen formában érintett a fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kockázatokban, hiszen mindössze kilenc ország sorolható a valóban stabil, alacsony fenyegetettségű kategóriába. Ez egy rendkívül szűk kör és jól érzékelteti a globális bizonytalanság mértékét.
Magyarország helyzete ebben az összevetésben különösen figyelemre méltó, hiszen a besorolás szerint két aktuális tényező is növeli az ország sérülékenységét: egyrészt a gazdasági nehézségek, másrészt az orosz olajszállítás körül kialakult problémák.
Ez a kettős teher a környező államok esetében nem jelenik meg, vagyis regionális szinten is egyedibb és érzékenyebb pozíciót eredményez. Természetesen a nagyhatalmak – különösen az atomhatalmak – esetében a folyamatos geopolitikai nyomás és a globális játszmákban betöltött szerep miatt eleve állandó fenyegetettségi szinttel kell számolni, ami státuszukból fakadó adottság.
Érdekes ugyanakkor, hogy a NATO egyik legjelentősebb európai katonai ereje, Lengyelország a mutató szerint mérsékeltebb veszélyeztetettségi szinten áll, mint Magyarország, mivel őket jelenleg nem érinti aktuális eseményből fakadó fenyegetés; besorolásuk sokkal inkább történelmi tapasztalatokból és hosszú távú stratégiai helyzetükből ered - hozzá kell tenni ugyanis, hogy az egyes országok besorolását történelmi változók is befolyásolják.
Sok magyar már régóta a "világvégére" készül
Ahogy korábban a Pénzcentrumnak Vasárus Gábor, a hazai túlélő mozgalom ismert alakja elmondta, Magyarországon is egyre többen fordulnak a tudatos felkészülés felé a növekvő társadalmi és gazdasági bizonytalanság miatt. A koronavírus-járvány, a gazdasági válságok, a háborús konfliktusok és a klímaváltozás hatásai sokakban erősítik a kiszolgáltatottság érzését, ami növeli az önellátás és a válságokra való felkészülés iránti érdeklődést.
A szakértő szerint a prepper szemlélet ma már nem csupán marginális hobbi: világszerte egyre inkább a mainstream gondolkodás részévé válik, és több országban állami szinten is ösztönzik a lakosság felkészülését – például a 72 órás túlélőcsomag ajánlásával. Magyarországon azonban még hiányoznak az átfogó felkészítő anyagok és stratégiák.
Becslések szerint hazánkban néhány tízezren azonosulnak tudatosan a prepper szemlélettel, de sok vidéki háztartás valójában anélkül is követ hasonló gyakorlatokat – például tartalékok felhalmozásával –, hogy ezt így nevezné. A mozgalom sokféle irányzatból áll, a városi túlélőktől és bushcraft-rajongóktól az önellátó közösségeket építőkig.
Vasárus szerint a jövőben a növekvő katasztrófakockázatok miatt mind több ember számára válhat alapvetővé a felkészültség. A cikk IDE KATTINTVA olvasható el teljes terjedelmében. ITT pedig szintén a prepperekről írtunk, inkább a mozgalom technikai és anyagi vonztatait érintve.