Von der Leyen durva beismerése egy csúcstalálkozón: ez volt Európa legnagyobb tévedése, de már készül a terv

Az európai villamosenergia-árak tartósan túl magasak, ami egyszerre sújtja a háztartásokat és az ipar versenyképességét – hangsúlyozta a bizottsági elnök. Szerinte a jövő ipara, különösen a robotika és a mesterséges intelligencia, nagy mennyiségű, olcsó és tiszta villamos energiára épül majd. "Egyre inkább az fogja meghatározni az ipari versenyt, hogy mely régiók képesek ilyen energiát nagy mennyiségben előállítani és felhasználni" – tette hozzá.

Von der Leyen rámutatott, hogy Európa szegény fosszilis energiahordozókban, az olaj- és gázimporttól való függés pedig tartós szerkezeti hátrányt jelent. A közel-keleti válság ismét megmutatta, mennyire sebezhető ez a modell. Megoldásként azt sürgette, hogy a kontinens a saját, alacsony kibocsátású energiaforrásaira, vagyis a megújulókra és az atomenergiára építsen.

A megújuló energiaforrások terén az unió jelentős eredményeket ért el: a nap- és szélenergia már megelőzte a fosszilis forrásokat az európai villamosenergia-termelésben. A nukleáris energia súlya viszont drámaian csökkent: míg 1990-ben az EU áramtermelésének mintegy egyharmadát adta, ma ez az arány nagyjából 15 százalék. "Stratégiai hiba volt, hogy Európa hátat fordított egy megbízható, megfizethető és alacsony kibocsátású energiaforrásnak" – fogalmazott a bizottsági elnök.

Von der Leyen a megújuló energiaforrások és az atomenergia együttes alkalmazása mellett érvelt. A megújulók ma a legolcsóbb villamos energiát termelik, de időjárásfüggők, az atomerőművek viszont folyamatos, egész évben rendelkezésre álló termelést biztosítanak. Együttesen stabil, biztonságos és alacsony kibocsátású energiarendszert alkothatnak.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület új stratégiát indít a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) fejlesztésére. A cél az, hogy ezek az új típusú reaktorok a 2030-as évek elején már működjenek Európában. A terv részeként a Bizottság egyszerűsítené a szabályozást, tesztkörnyezeteket hozna létre az új technológiák kipróbálására, valamint 200 millió eurós garanciaalapot indítana a magánbefektetések ösztönzésére.

Von der Leyen kiemelte, hogy az atomenergia fejlesztése európai szintű együttműködést igényel, mert az új technológiák üzleti modellje csak nagy léptékben működik. A Bizottság ezért a szabályozás összehangolását, az engedélyezési eljárások felgyorsítását és a szakemberképzés erősítését szorgalmazza. Az európai nukleáris iparban mintegy félmillió magasan képzett szakember dolgozik, ami szavai szerint erős alapot jelent a további fejlesztésekhez.

"A nukleáris technológiai verseny elkezdődött – és Európának minden eszköze megvan ahhoz, hogy az élre álljon" – zárta beszédét a bizottsági elnök.