Súlyos figyelmeztetés jött az utazóknak: ami most történik a légi közlekedésben, az mindent átírhat

A globális légi közlekedés megingása önmagában is jelentős esemény, de befektetési szempontból ennél jóval szélesebb körű hatásokról beszélhetünk: energiaárak, légitársaságok, turizmus, európai versenytársak, sőt még a fogyasztói hangulat is egyszerre mozdul. A Flightradar24 szerint a háború kitörése óta mintegy 21 300 járatot töröltek hét nagyobb repülőtéren, köztük Dubaiban, Dohában és Abu-Dzabiban, hangsúlyozta Bukta Gábor bejegyzésében.

Világszinten naponta körülbelül 27–28 millió utas fordul meg a repülőtereken. A most érintett közel-keleti csomópontok ebből napi 500–600 ezer főt kezelnek, vagyis első ránézésre „csak” a globális forgalom mintegy 2 százalékáról beszélünk. Ez a szám azonban a szakértő szerint megtévesztő.

Dubai repülőtere például a világ második legforgalmasabb légikikötője, éves szinten 95–96 millió utassal. Isztambul a hetedik, Doha, Abu Dhabi és a régió többi nagy hubja pedig szintén a topmezőnyben szerepel.

"Ezek nem egyszerű regionális repterek, hanem a globális átszállóforgalom kulcsszereplői, különösen az Európa és Ázsia közötti útvonalakon. Ha itt zavar keletkezik, az a teljes hálózati logikát érinti. És itt válik igazán érdekessé a helyzet" - írta Bukta Gábor.

Az Emirates és a Qatar Airways az elmúlt két évtizedben nemcsak légitársaságot, hanem prémium márkát is épített. Szolgáltatásban, hálózatban és árazási erőben egyaránt a világ élvonalába tartoztak. Most azonban olyan kényszerleállással szembesülnek, amilyenre a Covid óta nem volt példa – ráadásul a Covid teljesen más természetű sokk volt.

Rövid távon óriásiak a pénzügyi károk: a kerozin ára néhány hét alatt szinte megduplázódott, miközben járatok maradnak el, gépek állnak a földön, és a fix költségek tovább pörögnek

- húzta alá a szakértő.

A Covid idején az olajár összeomlott, most viszont épp az ellenkezője történik: a leállás költségoldalon is fájdalmas. Ez különösen a gyengébb lábakon álló légitársaságokat sodorhatja nehéz helyzetbe Bukta Gábor szerint. Hozzátette, hogy az Öböl menti óriások mögött erős állami háttér áll, de még ők sem maradnak érintetlenek.

Törékeny bizalom

A valódi kérdés azonban a szakértő szerint nemcsak az, hogy mennyi pénzt veszítenek most, hanem az is, hogy mindez mit tesz az utazói bizalommal.

Mint azt Bukta Gábor megjegyezte, az Európa és Ázsia közötti forgalom jelentős része éppen ezeken a közel-keleti csomópontokon keresztül zajlott. Ha az utasok bizonytalanná válnak, könnyen lehet, hogy inkább közvetlen járatot választanak – még akkor is, ha az drágább, vagy kerülő útvonalon vezet. Egy Lufthansa, az Air France vagy a British Airways akár profitálhat is a helyzetből: a direkt járatok iránti kereslet növekedése javíthatja az árazási erejüket, fűzte hozzá a szakértő.

"De az is elképzelhető, hogy nemcsak az átszállási hajlandóság csökken, hanem a desztinációválasztás is átalakul. Ha valaki turisztikai céllal utazna, nem biztos, hogy szívesen száll át Dohában vagy Dubajban egy feszült geopolitikai helyzet közepén. Lehet, hogy inkább Amerikát, a Karib-térséget vagy más, „nyugodtabb” régiót választ" - jegyezte meg Bukta Gábor.

Európai nyertesek

A szakértő szerint könnyen lehet, hogy az idei nyár az európai turizmusnak kedvez. Ha az európai utazók nagyobb arányban maradnak a kontinensen belül, az komoly lökést adhat bizonyos országoknak. Nem biztos azonban, hogy a konfliktushoz földrajzilag közelebb eső desztinációk – például Ciprus, Görögország vagy Törökország – lesznek a nyertesek.

Sokkal inkább Olaszország, Spanyolország, Portugália vagy Málta, sőt akár a skandináv országok profitálhatnak belőle

- emelte ki Bukta Gábor.

Ráadásul a szakért őszerint egy másik trend is erősödik: a „coolcation”, vagyis a hűvösebb úti célok felértékelődése. A 30–40 fokos mediterrán hőség helyett egyre többen keresik az északi, mérsékeltebb klímájú országokat. A klímaváltozás és a geopolitikai bizonytalanság együtt újraszabhatja az utazási térképet.

Mi jöhet a konfliktus után?

"Ha – és reméljük, hogy minél hamarabb – rendeződik a helyzet, az Emiratesnek és a Qatar Airwaysnek vissza kell csábítania az utasokat. A legkézenfekvőbb eszköz az ár. Szinte borítékolható, hogy komoly akciók, promóciók és kedvezmények jönnek majd, hogy újra megtöltsék a gépeket és felpörgessék a turizmust" - jegyezte meg.

Dubai több száz milliárd dollárt fektetett be az elmúlt két évtizedben, hogy globális turisztikai és üzleti központtá váljon. Katar és Szaúd-Arábia hasonló utat szeretne bejárni – nem engedhetik meg maguknak, hogy a bizalom tartósan megrendüljön, tette hozzá Bukta Gábor.

Az árak normalizálódása azonban időbe telhet a szakértő szerint. Reális forgatókönyv szerinte, hogy 12–18 hónapra lehet szükség ahhoz, mire a piac újra „beérik”, és a prémium légitársaságok visszatérhetnek a korábbi árszintekhez, addig viszont akciók, átrendeződő útvonalak és éles verseny jöhet.