Megszólalt Matolcsy jobbkeze: jön az új adó!

Régóta szó van már arról, hogy az informatikai területen is be kellene vezetni a fordított áfát, eddig azonban a fontosabb kérdéseket próbálták megoldani - magyarázta Balog Ádám. Hat évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hívta fel egy elemzésében a figyelmet az Európai Unió valamennyi tagállamában elharapózott áfacsalásokra, amelyek arra épülnek, hogy a tagállamok közötti szállítás mentes a forgalmi adó alól, az áfa csak az eladáskor rakódik rá.

Az áfacsalás egyik példája, hogy egy magyarországi kereskedő egy másik európai uniós országból áfamentesen beszerzi a terméket, amelyet a közösségen belül, például Romániába továbbértékesít. Ebben az esetben nem kell általános forgalmi adót felszámítani. Itt lépnek be a képbe a fiktív kereskedők, amelyek ugyanerre a termékre kiállítanak egy hamis számlát, amellyel azt a látszatot keltik, hogy ugyanazt a terméket Magyarországon adják el. Így felszámítják a számlában a jelenleg 27 százalékos áfát, amit vissza is igényelnek a költségvetésből. Tehát ugyanaz a termék papíron kétszer talál gazdára.

A csalás másik formája, amikor a lánckereskedelemben résztvevő cég EU-n kívüli országba reexportálja a terméket, és azután visszaigényli az áfát. Az NBH dokumentumából kiderült, hogy az egyik legkedveltebb célpont Dubaj volt, ahonnan aztán visszaimportálták az árut valamelyik EU-tagországba.

Már a hat évvel ezelőtti elemzés is felhívta a figyelmet arra, hogy főleg számítógépek és mobiltelefonok, azaz kis helyigényű, ám nagy értékű termékek forgalmazásánál lehet a leginkább megfigyelni az áfacsalásokat. Mostanáig azonban nem került be az informatikai ágazat a fordított áfa szerint adózó körbe.

Tavaly ősszel a Pénzcentrum.hu robbantotta a bombát: több tízmilliárd forintra rúg a különböző agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó elcsalt áfa összege, ellenben a hatóságok a kizárólag a csalásokra specializálódott "nagyhalak" helyett sok esetben a vétlen kisvállalkozásokat állították pellengérre. Az agrárpiaci szereplők szerint a csalásokat úgy lehetett volna érdemben visszaszorítani, ha jelentős mértékben, 5 százalékra csökkentette volna a kormány az agrártermékek és az élelmiszerek áfáját. Alacsony áfakulcs mellett ugyanis nem éri meg elcsalni az adót.

A vidékfejlesztési tárca felkarolta a kezdeményezést, a Nemzetgazdasági Minisztérium azonban - napi finanszírozási okokra hivatkozva - lesöpörte az asztalról. Áfacsökkentés helyett végül a kormány, majd az Országgyűlés is a fordított adófizetést látta megfelelő eszköznek a csalások visszaszorítására. Idén július elsejétől a különféle gabonanövények értékesítésére is a fordított forgalmi adó szabályai vonatkoznak, vagyis nem az eladó, hanem a vevő vallja be, és fizeti meg az áfát.

Január elsejétől az élősertés, valamint az egész vagy hasított sertés értékesítésekor is a fordított áfára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Emellett a különféle takarmányként szolgáló termékek is bekerülnek ebbe a körbe.

Szakértők szerint a fordított áfafizetés bevezetése kiszoríthatja a gabona-, illetve a sertéspiacról a csalókat, azok azonban nem tűnnek el, csak áttelepülnek egy másik helyszínre.