Kevés magyar autós tudja, erre bizony nem fizet a biztosító: rengeteg pénzt lehet bukni

A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint, a 2024-2025-ös vadászati évben 6655 nagyvad elütés történt Magyarországon. Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Pénzcentrumnak elmondta: ez a szám, sajnos, reális, sőt, vélhetően a valóságban magasabb is. A statisztikába ugyanis csak azok az esetek kerülnek be, amelyekről az érintett területen vadgazdálkodó, vadászatra jogosult szervezetek értesülnek – mutatott rá Földvári Attila.

Amennyiben a nagyvadfajok elmúlt vadászati évben becsült populációnagyságát vesszük figyelembe, talán kevésbé tűnik kirívónak a szám: az öt, hazánkban élő nagyvadfaj becsült állománya körülbelül 566 000 egyedre tehető.

• gímszarvas 120 024,
• dámszarvas 47 868,
• őz - 344 322 (ami csaknem 20 000-rel kevesebb az előző évinél, és talán a vadelütések számára is hatással lehet)
• muflon - 11 717 (ez a faj elhanyagolható a vadelütések szempontjából)
• vaddisznó – 43 193.

A nagyvadállomány a becslési adatokból kiindulva kétségtelenül drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedekben az élőhelyi adottságok változása miatt, ez tisztán látszik a Vadgazdálkodási Adattárból is. Csak a vaddisznó kivétel, amely populációnagysága 2018 óta, az afrikai sertéspestis megjelenése, áldatlan hatása, illetve a megállításához szükséges erőteljes vadászati nyomás miatt erőteljesen csökkent. Ez adódik össze az autók számának növekedésével (a KSH adatai szerint csak 2000 óta, és csak a személygépkocsik száma 2,4 millióról 4,3 millióra nőtt), nem utolsósorban a gépjárművek átlagsebességének növekedésével és a közúthálózat fejlődésével.

A statisztika szerint további 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek. Különösen az apróvad esetében félő, hogy az elütéseknek csak elenyésző számáról értesülünk, mert az elsodort, elcsapott nyulak, rókák stb. túlnyomó részét nem jelentik be az autósok. Ráadásul ezek tetemét sem feltétlenül találják meg a területen, hiszen a ragadozók és dögevők gyorsan eltüntetik. Ha pedig mégis előkerül, nehezen állapítható meg, hogy mi a pusztulás oka.

Hogyan vezessenek az autósok?

A K&H Bank szakértő arra hívják fel a figyelmet, hogy a balesetek túlnyomó többsége az őszi és téli időszakban történik, elsősorban szürkületkor, hajnalban és éjszaka, amikor a látási viszonyok is rosszabbak. Aligha meglepő, hogy a vadgázolások nagy része lakott területen kívülre esik, a leggyakrabban balesetet okozó állatoknak pedig az őzek, a szarvasok és a vaddisznók számítanak.

Az első és legfontosabb tanács, hogy figyelni kell az út mentén elhelyezett vadveszélyt jelző táblákat. Arra is érdemes koncentrálni, hogy a kiegészítő tábla szerint hány kilométer hosszan áll fenn a veszély. Amennyiben ilyen kiegészítő tábla nincs, akkor a tábla autópályán 250-500 méterre, lakott területen kívül, nem autópályán 150-250 méterre, míg lakott területen belül 50-100 méterre vonatkozik.

A KRESZ azt írja elő, hogy minden olyan akadály előtt meg kell tudni állni az autónkkal, amire az adott körülmények között számítani kell. A vadveszéllyel jelzett szakaszokon tehát minden esetben fel kell készülni egy-egy állat felbukkanására, ezért akár jelentősen csökkenteni szükséges a sebességet. Éjszaka, vagy rossz látási körülmények között mindez hatványozottan igaz.

Amennyiben azt látni, hogy a vad már az úttesten vagy az útszélen van, semmiképp ne dudáljanak rá a sofőrök és ne villogjanak a fényszóróval. A legtöbb állatra ez bénító hatással van: először megdermed, majd hirtelen megugrik – utóbbi önmagában is balesetveszélyes lehet. Ehelyett inkább érdemesebb megállni, vagy lépésben haladni, amíg a jószágot kikerüljük, vagy az magától továbbáll.

Mikor felel a vadásztársaság és mikor mentesül a felelősség alól?

Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Pénzcentrumnak kiemelte: erre a kérdésre egyértelmű és tömör válasz nemigen adható. Sőt, egy két évvel ez ezelőtti jogszabályváltozás okán számos téves információ keringett a médiában. A leggyakrabban felmerülő téves információk:

• a vadászatra jogosult szervezetek (jellemzően vadásztársaságok, ritkábban gazdasági társaságok) július óta semmilyen körülmények között nem kötelesek megtéríteni a vad- és gépjármű ütközések során az autós kárát;
• mi több, a saját káruk megtérítését is követelni fogják az autóstól;
• a vadgazdálkodó már a vadveszélyt jelző táblákat sem köteles kihelyezni.

A vadállatok közutaktól és gyorsforgalmi utaktól való távol tartásáért a Magyar Közút és az MKIF felel, ám ez sokkal inkább közlekedési és polgári jogi kérdés, mintsem vadgazdálkodási. Mindenesetre 2023 óta „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény kiegészült egy új jogszabályi hellyel, amely szerint is: „Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.” (75/A. § (4)) Hogy egy gyorsforgalmi úton történő vadelütés esetében ez mennyire döntő, arra nem ismerni jogi precedenst.

A K&H Bank szakértői szerint a 2023-as változtatás előtt elsősorban a vadveszélyt jelző tábla volt a mérvadó. Amennyiben ilyen szakaszon történt a baleset, a vadásztársaság nem volt kötelezhető a károk megtérítésére. Sőt, mivel az autós nem az elvárható gondossággal vezetett, a vadásztársaság akár igényt is tarthatott a vadkár kifizetésére. Ellenkező esetben – tehát, ha nem volt tábla – a vadásztársaság vagy a közútkezelő felelőssége volt a nagyobb, így a kocsiban keletkezett kárt sok esetben megtérítették.

2023 nyara előtt a bírói gyakorlat szerint autópályán és gyorsforgalmi úton a sofőröknek nem kell arra számítaniuk, hogy ott valamilyen vadállat bukkan fel. Ezért, ha a KRESZ szabályai szerint közlekedtek és mégis elgázoltak egy állatot, a felelősség az illetékes vadásztársaságot vagy a közútkezelőt terhelte.

Nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

Ez gyakorlatban annyit jelenet, hogy az autós kötelessége bizonyítani, a vad azért tévedt az útra, mert éppen űzték, lőtték, vagy hajtották. A vadásztársaság kizárólag ebben az esetben fogja kifizetni az autóban keletkezett kárt egy baleset után. Amennyiben a sofőr ezt nem tudja bizonyítani, úgy nem számíthat kártérítésre – a vadásztársaság ellenben kérheti az állat értékének a kifizetését.

A szabály tehát jelenleg az autópályákra és gyorsforgalmi utakra is vonatkozik. Igaz, egy fontos mondat bekerült a törvénybe: „Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.” Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. Összefoglalva, lényegében minden esetben az autós lesz a hibás vadgázolásnál, így a kocsiban keletkezett kárt senki sem köteles megtéríteni – se a vadásztársaság, se a közútkezelő.

El szabad-e vinni az elütött vadat?

Földvári Attila a Pénzcentrumnak hangsúlyozta: nem szabad elvinni a vadat, ez következményekkel járhat. A vad, míg él, az állam tulajdona, és az adott területen vadászatra jogosult szervezet kezeli az állományt, ha pedig elpusztult bármilyen okból (tehát vadelütés következtében is), a jogosult tulajdonába kerül. Tehát ha valaki elviszi az elütött vadat, akkor mindenképp lopást követ el.

Ráadásul viszonylag könnyen el lehet érni a szabálysértési értékhatárt is. Az egyes fajok, illetve bizonyos fajok esetén ivar, vagy trófeaminőség szerinti bontásban az egyedek vadgazdálkodási értékeit a vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

Az említett mezei nyúl darabja 50 000 forint, az őz esetén pedig a gida értéke ennyi, és a többi egyed ennek többszöröse (a kiemelkedően nagy agancsot viselő baké történetesen 1 millió forint). Ilyen értékekre elkövetett lopás miatt tehet büntetőfeljelentést a magát kárpótló autós ellen a rendőr, ha megállítja a baleset helyszínétől néhány kilométerre, és megtalálja a nem igazolható eredetű vadat az autóban.

Biztosítási szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és a vészvillogót is kapcsoljuk be, amíg a rendőrség – amelyet értelemszerűn értesíteni kell - a helyszínre nem ér. Az illetékes vadásztársaság értesítése már az ő feladatuk lesz, ezzel a sofőrök ne próbálkozzanak. Lényeges a helyszín dokumentálása: fotót és videót kell készíteni a kocsiról, az útszakaszról, a táblákról. Később, a biztosítási szakaszban ezek aranyat érhetnek majd.

A kötelező biztosítás nem segít

Egy kisebb állat is hatalmas károkat okozhat, egy őz, vagy egy vaddisznó pedig akár totálkárossá is teheti az autót. Egy ilyen balesetben tipikusan az autó eleje, motorháztetője és a szélvédője sérül – ezek cseréje, javítása önmagában is tetemes összeg, és akkor a műszaki hibákról még nem is beszéltünk.

A kötelező biztosítás vadgázolásnál nem fizeti ki a kárt. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a kötelező egy felelősségbiztosítás, ami az általunk okozott károkat fizeti ki más autósoknak, motorosoknak, gyalogosoknak stb.

Amennyiben tehát nincs casco az autón, saját zsebből kell fizetni az autó javítását, vagy cseréjét. Önmagában azonban a casco biztosítás sem jelent 100 százalékos garanciát arra, hogy a biztosító fizetni fog, ezért érdemes vadkárra kiegészítő biztosítást kötni.