Tarolnak a kínai autók Magyarországon: sorra előzik a nagy európai márkákat, mit keresnek ennyien?

Lassan indult a január a magyar autópiacon, összesen 8287 személyautót helyeztek forgalomba az országban, amely több mint 9 százalékkal kevesebb a 2025 januári adatnál.

A Datahouse friss adatai szerint ugyanakkor a 2024-es év azonos hónapjához viszonyítva 3 százalékos volt a növekedés.

Az első hónapban messze a Toyota bizonyult a vezető márkának, 1450 autót helyezett forgalomba, a második Skoda és a harmadik BMW összesen nem tudott ennyit elérni. Negyedik a Volkswagen 533 darabbal, a Suzuki pedig csak az ötödik helyen zárta a hónapot 522 forgalomba helyezéssel.

A kínai márkák közben már kézzelfogható súlyt képviselnek a magyar piacon: a BYD 205, a Chery 199 autóval a középmezőny elején szerepel, megelőzve a Citroënt (188), a Volvót (133), a Lexust (112), az Opelt (97), a Peugeot-t (94) és a Renault-t (86). Az Omoda (85) és a Jaecoo (72) szintén több, hagyományos európai márkát utasított maga mögé, míg az MG 62 darabbal már a Teslát (58) és a Cuprát (57) is lehagyta. 

Ez most Magyarország kedvenc autója

2026 januárjában Magyarországon a Toyota Yaris Cross vezette az új forgalomba helyezések listáját 445 darabbal. A második helyen a Nissan Qashqai végzett 371 autóval, a harmadik a Skoda Octavia lett 308 darabbal. Szorosan követte őket a Hyundai Tucson (305).

A toplista felső fele egyértelműen a kompakt és alsó-középkategóriás SUV-ok dominanciáját mutatja. A Suzuki S-Cross (275), a Toyota C-HR (200), a Volkswagen T-Roc (200), a Kia Sportage (179) és a Ford Kuga (130) is stabil darabszámot ért el. A klasszikus személyautók közül a Toyota Corolla (230) és a Skoda Octavia tartotta magát a legjobbak között.

A kisebb modellek és az alsóbb helyezések szintén jelentős volumeneket hoztak. A Suzuki Vitara 227, a Toyota Corolla Cross 149, a Nissan Juke 126 és a Citroën C3 Aircross 124 példányban került forgalomba. A lista alsó részén a Toyota Yaris (115), az Aygo X (113), a Dacia Duster (104), a BMW X5 (99), a Toyota RAV4 (98) és a Ford Tourneo Custom (96) szerepel, ami széles modell- és szegmenslefedettséget jelez a magyar piacon.

Árnyaltabb a kép

A 2025-ös forgalomba helyezési adatok kapcsán korábbi interjúnkban Gablini Gábor arról beszélt, azok önmagukban félrevezetőek: a statisztikákban szereplő járművek jelentős része nem marad Magyarországon. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint „sok tízezer darab autóról van szó”, szakmai becslések alapján akár évi 50 ezer jármű is reexportként végzi, egyes márkáknál pedig a forgalomba helyezések akár 70 százaléka is külföldre kerül. Ennek fő oka az erős hazai árverseny és az áfaelszámolásból fakadó nettó árelőny, ami miatt a magyar piac beszerzési pontként működik.

A valós hazai keresletet nézve 2025-ben markáns átrendeződés indult el: a lakossági vásárlók egyre inkább a megfizethető modellek felé fordultak. „A privát vásárlások elmozdultak a megfizethető autók irányába”, miközben ez a szegmens a hagyományos európai gyártók kínálatából nagyrészt eltűnt. Ezt a piaci űrt a kínai márkák töltötték be, ami ahhoz vezetett, hogy piaci részesedésük egy év alatt közel duplázódott Magyarországon. Az interjú szerint ezek az autók nem alacsonyabb minőségük, hanem többmilliós árelőnyük miatt versenyképesek.

A hagyományos gyártók lemaradásának oka elsősorban a magas európai termelési költség. Gablini szerint „Európa nagyon drágán termel”, és miközben korábban ezt a vevők hajlandók voltak megfizetni, ma már tömegek fordulnak el a túlárazott modellektől. A veszély nem rövid távú árverseny-vesztés, hanem tartós piacvesztés, különösen Kelet-Közép-Európában, ahol a kínai márkák gyorsan és hatékonyan erősödnek.

A 2026-os kilátások visszafogottak: a vásárlóerő gyengülése, a gazdasági bizonytalanság és a munkaerőpiaci szűkülés miatt nem várható érdemi piaci növekedés. A kamatcsökkentés rövid távon nem valószínű, az állami támogatások pedig legfeljebb átmeneti lökést adhatnak. A kereslet továbbra is a jó ár-érték arányú hibridek felé tolódik, miközben az elektromos autók támogatása nem látszik napirenden. A reexporttól megtisztított piacon a magánvásárlók aránya 30 százalék felett van, és ebben a szegmensben a kínai márkák dominanciája tovább erősödhet 2026-ban is.

Címlapkép: Oláh Tamás, MTI/MTVA