Rosszabbul élünk, mint négy éve, itt a könyörtelen bizonyíték: így hagyták le az autóárak a magyar fizetéseket

Az elmúlt években sok autóvásárló szembesült azzal, hogy az új autók egyre nehezebben elérhetők, még akkor is, ha közben a jövedelmek is emelkedtek. A kérdés nem csupán az, hogy mennyivel lettek drágábbak az egyes modellek, hanem az is, hogyan változott a megfizethetőségük a keresetekhez viszonyítva.

A korábbi árlisták és a kereseti adatok alapján megvizsgáltuk, hogy a legolcsóbb új autók árai miként alakultak, mely típusok szakadtak el leginkább az átlagjövedelmektől, és akadtak-e olyan modellek, amelyek tartani tudták a lépést a bérdinamikával.

Összességében kiderült, hogy 2022 januárja és 2026 januárja között a vizsgált új autók ára összességében gyorsabban emelkedett, mint a nettó átlagkeresetek. Míg az érintett modellek átlagos drágulása 50,6 százalék volt, addig a nettó átlagbér 2022 egésze és 2025 novembere között 48 százalékkal nőtt. Ez önmagában is azt jelzi, hogy az új autók megfizethetősége összességében romlott, de modellenként jelentős eltérések láthatók.

Melyik olcsó autó drágult a leginkább?

Első körben lássuk, mi a számításunk alapja. A nettó átlagkereset 2025 novemberében 525 900 forint volt, ezzel szemben a 2022-es évre vonatkozóan ez az adat 355 300 forint volt. A 2022 januári legolcsóbb új autók toplistánkat összevetve a mostani árakkal pedig kiderült, hogy legnagyobb áremelkedést a Hyundai i10 produkálta: a modell ára közel 70 százalékkal nőtt négy év alatt. Ennek megfelelően a megfizethetőség látványosan romlott, hiszen míg 2022-ben nagyjából 10 havi nettó átlagkeresetből lehetett megvásárolni, 2026-ra ez már 11,5 havi bérre emelkedett. Különösen beszédes, hogy mindez egy belépő szintű kisautónál történt.

A Kia Picanto és a Suzuki Swift ezzel szemben jóval mérsékeltebben drágult. A Picanto ára 45, a Swifté 42 százalékkal nőtt, vagyis lassabban, mint a bérek. Ennek hatására mindkét modellnél enyhén javult a megfizethetőség: a Picantóhoz szükséges havi bérek száma 11,3-ról 11-re, a Swift esetében 12,8-ról 12,3-ra csökkent. Ezek a modellek ritka kivételnek számítanak abban az értelemben, hogy reálértelemben nem távolodtak el az átlagkeresettől.

A Dacia Sandero köztes képet mutat. Az ár közel 47,5 százalékkal emelkedett, ami nagyjából együtt mozgott a bérnövekedéssel. Ennek megfelelően a szükséges havi keresetek száma gyakorlatilag nem változott, 11,5-ről 11,4-re csökkent, vagyis a modell megőrizte korábbi pozícióját, de érdemben nem lett elérhetőbb.

A magasabb kategóriában a Suzuki Vitara kifejezetten jól járt. Bár az ára több mint 40 százalékkal nőtt, ez messze elmaradt a bérdinamikától, így a megfizethetőség javult: míg 2022-ben 16,4 havi nettó átlagkereset kellett a megvásárlásához, 2026-ban már „csak” 15,5 havi bér. Ez azt mutatja, hogy nem minden drágább autó vált arányaiban elérhetetlenebbé.

A Dacia Duster ezzel szemben negatív példa. Az ár közel 59 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladja a bérek növekedési ütemét, így a szükséges havi keresetek száma 13,6-ról 14,6-ra nőtt. A modell ezzel egyértelműen kicsúszott abból az ársávból, ahol korábban sok vásárló számára reális alternatívát jelentett.

Miért drágulnak az új autók?

Az új autók drágulásának egyik legfontosabb oka az elmúlt négy évben a gyártási költségek tartós emelkedése volt. A pandémia idején és azt követően világszerte akadoztak az ellátási láncok, különösen a félvezetők piacán, ami visszafogta a termelést és növelte az egységköltségeket. Ehhez társult az energiaárak ugrásszerű növekedése, valamint az alapanyagok - acél, alumínium, műanyagok - drágulása, amelyek közvetlenül beépülnek az autók árába.

Szintén jelentős árfelhajtó tényező volt a szabályozási környezet szigorodása. Az egyre szigorúbb európai emissziós és biztonsági előírások miatt a gyártóknak több technológiát kell beépíteniük még az alsó kategóriás modellekbe is. A fejlettebb vezetéstámogató rendszerek, a kötelező biztonsági felszerelések és a kibocsátáscsökkentő megoldások mind növelik az előállítási költséget, miközben a kisautók esetében ezek az extrák arányaiban különösen nagy áremelkedést okoznak.

A piaci struktúra is átalakult: a gyártók az elmúlt években tudatosan a magasabb árrésű modellek felé tolták el a kínálatukat. A SUV-ok, a jobban felszerelt változatok és a drágább hajtásláncok nagyobb profitot termelnek, ezért a belépő szintű, olcsó modellek fejlesztése és gyártása háttérbe szorult. Ennek következménye, hogy a legolcsóbb új autók kínálata szűkült, ami önmagában is felfelé nyomja az árakat.

Végül nem hagyható figyelmen kívül a makrogazdasági környezet hatása sem. Az elmúlt évek magas inflációja, a forint gyengülése és a finanszírozási költségek emelkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az importált új autók ára jelentősen megemelkedjen Magyarországon. Mivel az új autók döntő többsége euróban árazott, az árfolyamváltozások gyorsan és közvetlenül megjelennek a fogyasztói árakban.