Súlyos változást hozhat az új KRESZ: borítékolva van a tragédia a magyar utakon, autópályákon?

A közlekedési miniszter által benyújtott KRESZ-módosítási javaslat értelmében az autópályákon jelenleg érvényes 130 km/órás sebességhatár 140 km/órára emelkedhetne az útkezelő döntése alapján. Hasonló emelésre nyílna lehetőség egyes autóútszakaszokon is, ahol a mostani 110 km/órás maximum 120 km/órára változhatna.

Nemzetközi összehasonlításban ez nem példa nélküli lépés: Lengyelország és Bulgária autópályáin már most is 140 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Németországban pedig bizonyos szakaszokon egyáltalán nincs sebességkorlátozás, bár ezek aránya folyamatosan csökken.

A hazai gyakorlat sajátossága, hogy a telepített traffipaxoknál jelentős toleranciasávot alkalmaznak: 100 km/óra alatt 15, felette 20 km/óra az engedmény. Így az autópályákon a sebességmérőknél gyakorlatilag 150 km/órás tempóig nem kell büntetésre számítani. Helyszíni ellenőrzésnél ugyanakkor már nincs ilyen tolerancia.

Aggasztó közlekedésbiztonsági helyzet

A tervezett módosítások vitájában háttérbe szorul a közlekedésbiztonság kérdése. A javaslat nem tartalmaz átfogó problémaelemzést, részletes adatvizsgálatot, és nem jelöl meg konkrét célokat a baleseti statisztikák javítására.

Miközben több európai országban – köztük Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban – kifejezett cél a közúti balesetben elhunytak számának felére csökkentése 2030-ig, Magyarországnak nincs elfogadott nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiája.

Az EU által előírt "vision zero" programról, amely a közlekedési balesetek halálos áldozatainak teljes felszámolását tűzi ki célul, egyetlen találat sem szerepel a kormányzati portálon.

Európai sereghajtók között

Az OECD statisztikái szerint 100 ezer lakosra vetítve Magyarország 39 vizsgált országból a 20. helyen állt 2023-ban, nagyjából a többi visegrádi állammal azonos szinten. Ezek az adatok azonban félrevezetőek lehetnek, mert nem veszik figyelembe az országonként eltérő járműállományt és a közlekedés intenzitását.

Tudományos kutatások egyértelműen igazolják az összefüggést a sebesség és a balesetek súlyossága között. A Nilsson-modell szerint 1 százalékos átlagsebesség-növekedés 4 százalékkal több halálos balesetet eredményez. Egy uniós tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy 10 km/órás sebességnövekedés hatására több mint megduplázódhat a halálos áldozatok száma.

A 2024-es adatok alapján 51 ember vesztette életét magyar gyorsforgalmi utakon. Ha a sebességhatár 140 km/órára emelkedik, a Nilsson-modell szerint évente mintegy 28-cal több halálesetre lehet számítani, az uniós modell alapján pedig akár száznál is több többletáldozattal kell számolni.