Milliárdokból épülnek az akkugyárak, de a magyarok alig vesznek e-autót – tényleg ez az oka?

Magyarország néhány év alatt Európa egyik jelentős akkumulátoripari központjává vált. Sorra épülnek a több milliárd eurós gyárak és bővítések, amelyek stratégiai szerepet töltenek be az elektromos autógyártás európai ellátási láncában. Mindez azonban csak részben tükröződik a hazai elektromosautó-állományban: hiába gyártunk egyre több akkumulátort Európának, a magyarok továbbra is kis számban váltanak elektromos autóra.

Az Eurostat frissen közzétett adatai szerint 2023-ban nagyjából 4,4 millió teljesen elektromos személyautó közlekedett az Európai Unióban, ami a teljes autópark mindössze 1,73 százalékát teszi ki. Bár ez egyetlen év alatt 1,4 milliós növekedés, a villanyautók még mindig nem számítanak tömegjelenségnek. Magyarország pedig az Unió átlagánál is jóval alacsonyabb szintről indul.

Európa és Magyarország között nyílik az olló

A statisztikákból jól látszik, hogy a villanyautók elterjedése elsősorban a magasabb jövedelmű területeken gyorsult fel, viszont így is csupán 17 olyan EU-s régiót láthatunk, ahol az elektromos járművek legalább 4 százalékát teszik ki a teljes állománynak. Ezen a listán a skandináv és a Benelux államok lekörözhetetlennek tűnnek, így Dánia és Svédország öt-öt régiója vezeti a mezőnyt, de jelentős volt a részesedése a holland, belga és a finn fővárosi régióknak, valamint a teljes luxemburgi régiónak is.

Az élmezőnyből a közép-hollandiai Flevoland régió emelkedik ki, ahol 2023-ban a személyautók 17,07 százaléka volt elektromos. Ez a kiugró arány azonban torzított lehet, ugyanis a helyileg bejegyzett járműlízing cégek itt nagyszámú elektromos járművet regisztrálnak saját állományukba, ezzel mesterségesen megnövelve a helyi EV-állományt.

Ezzel szemben az EU 46 régiójában az elektromos autók aránya még a 0,25 százalékot sem érte el a teljes járműparkjukból. Ez az alacsony arányú csoport elsősorban Közép-Kelet-Európára és Dél-Európára koncentrálódott. Különösen Görögország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia több régiója, valamint a dél-olaszországi régiók mutattak alacsony elterjedtséget. Ezeken a területeken a gazdasági tényezők és az infrastruktúra fejlettségének különbségei lassítják a váltást.

Pont ott kevés a villanyautó, ahol az akkumulátor készül

Nem Magyarország az egyetlen, ami olyan beruházási boomot él át, amely logikailag a lakossági elektromos autóvásárlás felgyorsulását feltételezné. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. A regionális adatok jól mutatják, hogy a kelet-közép-európai régiókban – így Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában – 0,25–0,5 százalék alatti EV-arány is gyakori különböző elektromos járműtípusokban, egyes térségek pedig ennél is kisebb értéket hoznak.

Ez azt jelenti, hogy Európa akkumulátor-gyártóbázisa egyben az egyik leglassabban elektromosodó térsége is. Az okok részben a jövedelmi szinthez kötődnek, részben a hazai támogatási és infrastruktúra-fejlesztési politika ingadozása magyarázza őket. Bár a régió rendkívül alacsony bázisról indult, az elektromos személygépkocsik elterjedése a vizsgált időszakban gyors növekedést mutatott (Magyarország esetében 0,28 százalékról 0,99 százalékra, Romániában 0,25 százalékról 0,86 százalékra, Szlovákiában 0,21 százalékról 0,64 százalékra, Lengyelországban pedig 0,15 százalékról 0,55 százalékra). Ezzel az emelkedéssel azonban továbbra sem érjük utol a skandináv és a Benelux államokat.

Érdekes ellentmondás, hogy míg a magánszektor lassú, a közösségi közlekedésben például Csehország és Románia az élre tört a célzott elektromos busz programoknak köszönhetően, ezekből nagyszámú járműparkot állítottak fel.

A környező országokhoz képest Magyarországon több e-autó található az utakon, de a töltőhálózat továbbra is erősen Budapest-központú, a villanyautók pedig lakossági oldalon még mindig drágának számítanak. 2023-ban az EV-arány a személygépkocsiknál 0,99 százalék volt, amihez alacsonyabb számok társultak a közösségi közlekedésben és áruszállításban: a buszok esetében 0,73 százalék, az áruszállító járműveknél pedig mindössze 0,52 százalék. Eközben a gyártás és az exportkapacitások példátlan gyorsasággal épülnek.

Három év alatt megháromszorozódott a hazai EV-állomány, de még így is kicsi

Magyarországon 2020 és 2023 között látványos növekedést láthattunk az elektromos autók állományában: míg 2020-ban csupán 11012 darab ilyen jármű volt nyilvántartva, addig 2022-ben már 29836 darab, 2023-ban pedig 41212 darab. Ez három év alatt több mint háromszoros bővülés, és nagyjából megfelel annak az európai trendnek, amelyet a többi országban is láthatunk.

A hazai növekedés azonban földrajzilag rendkívül egyenetlen:

az elektromos autók több mint fele Közép-Magyarországon (23105 darab), leginkább Budapesten (13366 darab) és Pest megyében (9739 darab) található.

A vidéki régiókban – noha több akkugyár is éppen ott épül, például Debrecen térségében – az állomány jóval lassabban bővül.

Átvisz-e valamit az ipari boom a lakossági piacra?

Az ipari beruházások miatt Magyarország ma már nemzetközi összevetésben is erős szereplő az elektromos autóipari láncban, de ez a lendület egyelőre nem gyűrűzik be a lakossági közlekedésbe. A következő években az lesz a döntő kérdés, hogy a töltőhálózat bővülése, a gyártói árverseny és a támogatási rendszerek stabilizálódása képes lesz-e áttörést hozni.

Az elektromos autók száma ugyan nő, de a jelenlegi trendek alapján a gyártás robbanásszerű terjedése és a lakossági elterjedés üteme között egyre nagyobb a szakadék. Magyarország így egyelőre inkább az elektromos autók hátországa, mintsem tömegpiaca.