Eljött az autóipari fordulat, ez betehet a magyar álomnak is? Átírják a terveket a legnagyobb gyártók

A klímacélok elérésében az elektromos autók kulcsszerepet játszanak, azonban az idei év egyértelműen rávilágított a tervek és a valóság közötti szakadékra. A 2020-2023 közötti időszakra jellemző elektromos offenzíva átalakulóban van: a hibrid technológiák előtérbe kerültek, a tisztán elektromos járművekre vonatkozó terveket visszavágták, a beruházásokat újragondolták, és a politikai döntéshozók is felismerték a szigorú szabályozás módosításának szükségességét.

A korábbi elképzelés szerint a gyártók fokozzák beruházásaikat, a szabályozás előmozdítja a piacot, a fogyasztók pedig követik ezt az irányt. A valóság azonban mást mutat: több kulcspiacon a kereslet elmaradt a várakozásoktól. A magas árak, az infrastruktúra hiányosságai, a növekvő villamosenergia-költségek, a támogatási rendszerek bizonytalansága és a kínai verseny együttesen rontották a kilátásokat.

Az ACEA adatai szerint 2025 január-novemberi időszakában az elektromos autók piaci részesedése az EU-ban mindössze 17 százalékot ért el, miközben az Unió klímacéljainak teljesítéséhez az átállás jelenlegi szakaszában 25 százalék körüli értékre lenne szükség. A piac tehát messze elmarad a szabályozói oldal által elképzelt pályától.

A gyártók ennek megfelelően átírták stratégiáikat, amelyekben több közös vonás figyelhető meg: csökkentették a tisztán elektromos járművekre fordított tőkeberuházásokat, rugalmasabb platformok és vegyes hajtások felé mozdultak el, növelték a hibrid és plug-in hibrid modellek számát, valamint átütemezték vagy törölték a modellekkel, autógyárakkal, akkumulátorgyárakkal és általánosan a zöldítéssel kapcsolatos céljaikat.

Az Egyesült Államokban a Ford látványosan visszalépett elektromos gyártási terveitől, több projektet törölt vagy elhalasztott, miután 5,5 milliárd dolláros veszteséget jelzett előre az EV-üzletágban. Decemberben közel 20 milliárd dolláros leírásról számolt be jövőbeli elektromos projektek törlése miatt, és felmondta az LG Energy Solutionnel kötött 6,5 milliárd dollár értékű akkumulátor-beszállítói szerződését.

A General Motors szintén rugalmasabb modellmixre váltott, több forrást allokálva a magasabb haszonkulcsú benzines terepjárókra és SUV-kra, miközben az elektromos járművek gyártását a lassabb kereslethez igazította. Júniusban 4 milliárd dolláros beruházást jelentett be három amerikai gyárba kifejezetten a benzines termelés felfuttatására, októberben pedig 1,6 milliárd dolláros egyszeri tételt könyvelt el az EV-stratégia átalakítása miatt.

Európában a Volkswagen-csoport a gyenge kereslet miatt visszafogta németországi elektromos járműgyártását, csökkentette befektetési keretét, és nagyobb hangsúlyt helyezett a hagyományos technológiákra. A Porsche látványosan visszavett elektromos terveiből, bejelentve, hogy termékkínálatát belső égésű modellekkel bővíti, a korábban tisztán elektromosnak szánt új SUV-ja pedig kezdetben csak belső égésű és plug-in hibrid változatban lesz elérhető.

A Mercedes-Benz februárban a gyenge profitkilátásokra reagálva költségcsökkentést és erősebb fókuszt jelentett be a benzines és dízeles modellekre, közölve, hogy 2027-ig több belső égésű újdonságot (19) terveznek, mint tisztán elektromos modellt (17). A Stellantis szeptemberben elengedte a 2030-as, 100%-ban elektromos flottára vonatkozó célkitűzését, decemberben pedig az amerikai piacon is egyértelmű irányváltást jelzett a hibridek javára.

A japán és ázsiai gyártók sem maradtak ki a trendből. A Honda 30%-kal csökkentette 2030-ig tervezett elektrifikációs és szoftveres beruházási keretét, a Toyota lehűtötte korábbi EV-felfutási pályáját, a Nissan elállt egy tervezett 1,1 milliárd dolláros akkumulátorgyár-projekttől, a Subaru pedig felülvizsgálta 10 milliárd dolláros elektrifikációs beruházási tervét. A Kia több mint 20%-kal visszavágta 2030-as globális elektromos eladási célkitűzését.

A politikai döntéshozók is a lassabb átállás felé mozdultak el. Az Európai Bizottság márciusban hároméves átlagolást javasolt a 2025-ös CO₂-célok teljesítésére, decemberben pedig bemutatta a belső égésű motoros autók 2035-ös betiltásának lazítását, amely szerint 2021-hez képest nem 100%-kal, hanem 90%-kal kell csökkenteni a kibocsátást. Az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy átírja az üzemanyag-fogyasztási előírásokat, és javaslatot tett a 2022-2031-es modellévekre vonatkozó szabályok lazítására.

Az idei év legfontosabb tanulsága, hogy bár az elektromos átállás iránya nem változott meg, a megvalósítás ütemét mostantól sokkal inkább a piaci realitások határozzák meg. A zöldátállás nem egyik pillanatról a másikra, hanem technológia-független módon, és erőteljesebben az átmeneti megoldásokra alapozva fog megvalósulni.