Brutális szigorítás élesedett: milliós bírság és börtön várhat a gyorshajtókra, nagyon könnyű belefutni

Franciaország jelentősen szigorította a kirívó gyorshajtásra vonatkozó szabályokat: 2025. december 29-től a megengedett sebesség legalább 50 km/órával történő túllépése már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül. A Német Autóklub (ADAC) összefoglalója szerint az új előírások nemcsak a francia, hanem a külföldi - így például a magyar - autósokra is vonatkoznak.

Az új szabályozás értelmében az ilyen mértékű gyorshajtás akár három hónap szabadságvesztéssel és legfeljebb 3750 eurós (kb. 1,4 millió forint) pénzbírsággal is járhat. Emellett az elkövetés bekerül a büntető-nyilvántartásba, a hatóságok lefoglalhatják a járművet, valamint a vezetői engedélyt akár három évre is bevonhatják. A jogosítvány elvétele ugyanakkor továbbra is csak Franciaország területére érvényes, más országokban - így Németországban - a vezetési jogosultság megmarad.

A francia belügyminisztérium közlése szerint a kisebb mértékű sebességtúllépésekre kiszabható bírságok nem változtak. A szigorítás hátterében az áll, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kirívó gyorshajtások száma az országban. Az ADAC adatai szerint 2024-ben Franciaországban 63 217 olyan esetet regisztráltak, amikor a járművezetők több mint 50 km/órával lépték túl a megengedett sebességet, ami 69 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest.

Korábban az ilyen súlyos gyorshajtást 1500 eurós pénzbírsággal és legfeljebb hároméves jogosítvány-elvétellel büntették, a 3750 eurós bírság csak visszaesőknél volt alkalmazható. Az új szabályokkal Franciaország egyértelműen elrettentőbb fellépést kíván érvényesíteni a közlekedésbiztonság javítása érdekében.

Az ADAC felhívja a figyelmet arra is, hogy a francia hatóságok a pénzbírságokat külföldi autósok esetében is behajthatják. Amennyiben a bírságot nem fizetik be, annak végrehajtása más országokban is lehetséges, ami különösen fontossá teszi a szabályok betartását a Franciaországban közlekedő turisták számára.

A francia szigorítás részben a svájci gyakorlatot követi, ahol Európa egyik legkeményebb fellépése érvényes a gyorshajtókkal szemben. Svájcban már jó ideje automatikusan bűncselekménynek számít például a 40 km/órás sebességtúllépés lakott területen, a 60 km/óra lakott területen kívül, illetve a 80 km/óra autópályán. Ezek az esetek akár egytől négy évig terjedő szabadságvesztést, legalább két év jogosítvány-elvételt és a jármű elkobzását is eredményezhetik.

Az ADAC szerint a francia példából jól látszik, hogy egyre több európai ország választja a szigorúbb, akár büntetőjogi eszközöket is alkalmazó fellépést a közlekedésbiztonság javítása érdekében. A szervezet ezért azt javasolja az autósoknak, hogy külföldi utazás előtt alaposan tájékozódjanak az adott ország közlekedési szabályairól és szankcióiról, mert egy súlyos gyorshajtás nemcsak veszélyes, hanem rendkívül költséges következményekkel is járhat.

Mi a helyzet Magyarországon? 

A magyar szabályozás a gyorshajtást részletes, sávos bírságtételekkel szankcionálja, amelyek a megengedett sebességhatártól és a túllépés mértékétől függnek. Lakott területen, ahol az alapértelmezett sebességhatár 50 km/óra, már 15-25 km/órás túllépés esetén is 50 ezer forintos közigazgatási bírság jár, míg 45-55 km/órás túllépésnél 140 ezer forintot kell fizetni. A legsúlyosabb esetekben, vagyis 75 km/órát meghaladó túllépésnél a bírság összege eléri a 468 ezer forintot.

Lakott területen kívül, az 50 és 100 km/órás sebességhatárok közötti utakon valamivel magasabb toleranciasávok érvényesek, de a bírságok összege itt is gyorsan emelkedik. A 15-30 km/órás túllépés 50 ezer forintba kerül, míg 75-90 km/órás túllépésnél már 210 ezer forintos bírságot szabnak ki. Amennyiben a megengedett sebességet több mint 105 km/órával lépi túl a járművezető, a büntetés ebben az esetben is 468 ezer forint.

Autópályákon és autóutakon, ahol a sebességhatár meghaladja a 100 km/órát, a szankciók még szigorúbbak. Itt már 20–35 km/órás túllépésért is 50 ezer forint a bírság, míg 65-80 km/órás gyorshajtásért 140 ezer forintot kell fizetni. Az extrém esetekben - vagyis 110 km/órát meghaladó túllépésnél - szintén a legmagasabb, 468 ezer forintos közigazgatási bírság lép életbe. A rendszer célja egyértelműen az, hogy a súlyos gyorshajtást pénzügyileg is érzékelhetően szankcionálja, még akkor is, ha büntetőjogi következményekkel - a francia gyakorlattal szemben - nem jár.

Fontos különbség ugyanakkor, hogy bár Magyarországon a gyorshajtás önmagában nem minősül bűncselekménynek, ám egy közlekedési baleset esetén már súlyosító körülményként értékelhetik. Ha a hatóságok megállapítják, hogy a baleset okozója a megengedettnél gyorsabban hajtott, az befolyásolhatja a jogi minősítést, a kiszabható büntetés mértékét, sőt akár büntetőeljárás megindításához is vezethet, különösen személyi sérüléssel járó eseteknél. Ilyenkor a gyorshajtás nem önálló tényállásként, hanem a felelősség súlyosító elemeként jelenik meg a hatósági és bírósági eljárásokban.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA