Sötét felhők gyülekeznek - Tovább dolgozhatsz kevesebb nyugdíjért!

Mielőtt belevágnánk a kivezető út keresésébe, érdemes néhány megdöbbentő adattal szembesülnünk, amelyekre a Világbank elemzése is felhívta a figyelmünket.

Hazánkban 2025-re 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek száma, vagyis több, mint minden ötödik honfitársunk 65 év feletti lesz. Ez azt jelenti, hogy akkorra a nyugdíjkiadások elérik a GDP 15 százalékát, ez 5 százalékos növekedést jelent a mai kiadásokhoz képest. Ennek hatására a társadalmakban ugyanakkor a gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet, mert a munkaképes korú népesség száma csökken és az idősek potenciálisan kevesebbet takarítanak meg. A kevesebb megtakarítás pedig kevesebb, a termelékenységet növelő beruházáshoz lehet elég.

Azonban a probléma még itt nem ér véget, ugyanis 2005 és 2020 között várhatóan 600 ezerrel fog csökkenni az aktív korúak száma, ha nem sikerül javítani a foglalkoztatottságon. Mi lehet tehát a megoldás?

Egyrészt járható út, illetve részleges megoldás lehet a nyugdíjkorhatár növelése. A napokban meghozott politikai döntés értelmében 2010-től évente egy hónappal emelkedne a nyugdíj korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői által készített nyugdíjmodell egyik javaslata szerint a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan kellene emelni a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt. Ezen modell szerint 3 évente fél évet, azaz éppen dupla sebességet jelentene, mint a koalíciós pártok által fent jelzett ütem. Így 2020-ra 64-65 év, 2050-re 68-69 év lenne a törvényes nyugdíjkorhatár a nők, illetve a férfiak számára.

Azonban ez a lépéssorozat önmagában a nyugdíjkassza hiányára csak hosszú távon jelentene megoldást. Gyorsabb és jelentősebb hatás pl. a "csökkentett nyugdíjjal", illetve tb-járulék emeléssel- és szélesítéssel lehetne elérhető.

További megoldás lehet még a jelenlegi termelés hatékonyságának a növelése is, illetve egy megfelelő befektetési klíma megteremtése és az öngondoskodás jelentőségének fokozott hangsúlyozása.

Ez utóbbi az amely valóban megnyugtató megoldást jelenthet az egyén számára is. Ugyanis a hagyományos felosztó-kirovó rendszer a csökkenő aktív népesség és az elöregedő társadalom hatására, egyre kevésbé tudja felvállalni a mindenkori nyugdíjasok megfelelő ellátását. Ennek a következménye lesz, illetve lehet, a csökkenő nyugdíjak és az emelkedő nyugdíjkorhatár.

Éppen ezért megnő a jelentősége a nyugdíjrendszer többi pillérének és az egyéb kiegészítő megtakarítási formáknak, melyek elengedhetetlen feltétele a megfelelő klíma megteremtése. És itt kell kiemelni az öngondoskodás fontosságát is. Ugyanis hazánkban az a helyzet, hogy sokan vagy egyáltalán nem gondolnak a nyugdíjas éveikre, vagy ha gondolnak, akkor is viszonylag kevés összeget tesznek félre havonta magánnyugdíj-számlájukon. Pedig azt látni kell, hogy havi 2-3 ezer forint megtakarításból nem sok nyugdíjra számíthatunk.

Ezért érdemes előre gondolkoznunk, és már most kikalkulálnunk, hogy mennyit is kell megtakarítanunk ahhoz, hogy a nyugdíjas éveinkben ne nélkülöznünk kelljen, hanem a pihenést élvezni.