Ők most a legkeresettebb bűnözők Magyarországon: milliós vérdíj is van a fejükön, nagyon veszélyesek

A 2023. november 27-ei adatok szerint 168 díjkitűzés van érvényben országosan, a hatályos nyomravezetői díjak száma a területi szervek adatszolgáltatásától függően folyamatosan változik - közölte a Pénzcentrum kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság.

Értelemszerűen a veszélyes elemek közül nem mindenki fért fel a hatóságok 50-es körözési toplistájára. Ugyanis a listát a rendőr-főkapitányságok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szakmai irányítást ellátó szervezeti elemeinek javaslata alapján állítják össze. A toplista módosítása, frissítése az adott körözési eljárásban rendelkezésre álló adatok alapján, a szakirányító szervek javaslatára történik - tette hozzá az ORFK.

Mint kiderült, jelenleg 6 olyan szökésben lévő bűnöző ellen van érvényben valamilyen díjkitűzés, aki a legkeresettebbek listáján is szerepel:

• Bartos Nándor az embercsempészés miatt kiszabott szabadságvesztésének letöltét nem kezdte meg, első körben bruttó 500 ezer forintos nyomravezetői díjat tűztek ki az ügyében, ezt később a Bács-Kiskun megyei főkapitányság bruttó 2 millió forintra emelte, jelenleg ez van érvényben.
• Fodor Szilárdot is azért körözik, mert nem kezdte meg szabadságvesztését, emellett kétrendbeli költségvetési csalás és egyrendbeli sikkasztás van a számláján, aki segít a nyomára bukkanni, az bruttó 300 ezer forintot kap a hatóságoktól.
• Géczi Péter szintén nem kezdete meg letöltendő szabadságvesztését, emellett 3 rendbeli lopás és egyrendbeli kifosztás miatt körözik. A nyomravezetőnek bruttó 100 ezer forint jutalmat ajánlottak fel.
• Nemes Gyula úgyszintén elmenekült a letöltendő szabadásgvesztés elől, amelyet költségvetési csalás miatt szabtak ki rá, esetében bruttó 100 ezer forint jár a nyomravezetőnek.
• Takács Attila Zoltán ügyében bruttó 300 ezer forintos nyomravezetői díjat tűztek ki, ő sem kezdte meg letöltendő szabadságvesztését, amit lopás, kábítószerrel való visszaélés és garázdaság miatt szabtak ki rá.
• Török Zsoltot többrendbeli csalás és költségvetési csalás bűntett elkövetése miatt körözik. A nyomravezető jutalma bruttó 200 ezer forint.

Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján állapítják meg a díjkitűzések összegét, a rendőrség azt közölte, hogy a díjkitűzés összegének mértékét az eljáró szerv a vonatkozó normáknak megfelelően állapítja meg, melynek igazodnia kell a bűncselekmény tárgyi súlyához és az információ fontosságához.

Kérdésünkre azt is elárulták, hogy az elmúlt három évben a rendőrség által kifizetett legmagasabb összegű díjkitűzés bruttó 500 000 forint volt.

A rendőrségi nyilvántartásunkban szereplő legmagasabb összegű nyomravezető díj két esetben 10-10 millió forint volt, melyek – az ismeretlen elkövetőkre tekintettel – konkrét személyekhez nem köthetők. Az egyik esetben a nyomravezetői díjat a 2007. február 13-án hajnalban a Budapest XIII. kerület Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központ épülete ellen sorozatlövő fegyverrel elkövetett rongálás ügyében, a másik esetben a díjat a 2014. január 13-án hajnalban elkövetett, Budapest XIII. kerület Lehel utcai bankfiók épületét megrongáló robbantásos merénylet miatt tűzte ki a rendőrség.

Arról nem vezet kimutatást a rendőrség, hogy milyen gyakren próbálkoznak hamis információkkal félrevezetni a hatóságokat, lecsapni a kitűzött összegre. Ugyanakkor, mint felidézték, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 271. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a hatóság félrevezetésének bűntettéről.

1. Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
3. Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

Magyarul egyáltalán nem éri meg párszázezer forintért próbálkozni: aki erre vetemedne, az a börtönt kockáztatja, az igazság pedig előbb-utóbb kiderül.

Strasbourgig ment a móri ügy nyomravezetője

Mint ismert, Szebenyi István amatőr hadtörténész volt az, aki elvezette a rendőrséget Magyarország egyik legsúlyosabb bűncselekményének, a móri mészárlásnak az elkövetőihez - ő volt az, aki fémkeresőjével megtalált egy földbe ásott hátizsákot, abban pedig egy géppisztoly tartozékát. Azonban a férfi hiába hadakozott, a 25 milliós nyomravezetői díjat nem kapta meg, hiába pereskedett - az Alkotmánybíróságon és a strasbourgi emberi jogi bíróságon sem neki adtak igazat.

Hiába fordultam a bírósághoz, elvesztettem a pert, mert a pontos felhívás úgy volt megfogalmazva, hogy az kapja meg a pénzt, aki megnevezi az elkövetőt vagy a pontos címét. Ezek szerint az, hogy általam jutottak a zsaruk a perdöntőnek számító maradványokhoz, nem számít

- mesélte még 2018-ban a bizonyítékok megtalálója. Mint hozzátette, annak az embernek viszont nem kellett visszafizetnie a 25 milliós nyomravezetői díjat, aki korábban Kaiser Edét nevezte meg tettesként, majd kiderült, hogy neki semmi köze nincs a móri bankrabláshoz.

Címlapkép: Mihádák Zoltán, MTI/MTVA