Sokkoló, mennyi jut a magyar nyugdíjakra, családtámogatásra: Bulgária szintjén vagyunk

Most először publikálta az Eurostat a 2019-re vonatkozó szociális védelmi juttatások korai becsléseit. A szociális védelem nyolc szociális kockázat enyhítésére irányuló juttatásokat foglalja magában. Ezek a következők:

• betegség/egészséggondozás,
• rokkantság,
• öregség,
• hátrahagyottak,
• család/gyermekek,
• munkanélküliség,
• lakhatás,
• egyéb társadalmi kirekesztettség.

Ahogy látható a szociális védelem az oktatást például nem tekinti szociális kockázatnak, ezért az adatok eltérnek az oktatási ágazat teljesítményét is tartalmazó ismert jóléti mutatóktól. De ugyanúgy nem tartoznak ide az olyan állami foglalkoztatást ösztönző támogatásai, melyeket nem közvetlenül a védett személyeknek, hanem a vállalatoknak nyújtanak. Így nem szerepel az adatokban az aktív munkaerő-piaci támogatások túlnyomó része sem.

A szociális védelem szempontjából fontos kiemelni azt is, hogy a szóban forgó juttatás csak akkor szociális védelem, ha viszonzatlanul nyújtják, illetve a viszonzás nem a juttatás nyújtásával egy időben történik. Ilyen alapon szociális védelmi kiadásnak tekintjük a nyugdíjat, ugyanakkor a szociális intézmények kiadásaiból levonjuk a térítési díjak összegét. 

Kétszeresek a különbségek

A 2019-es becslések alapján rendelkezésre álló tagállamok közül a szociális védelmi juttatások GDP-arányos kiadásai Franciaországban a legmagasabbak az EU-ban, összesesen a GDP 31 százalékát teszik ki. Őket a dobogón szorosan Dánia követi, 30 százalékos GDP arányos kiadásaival, majd a dobogót Németország zárja 29 százalékkal - derült ki az Eurostat legfrissebb publikációjából.

Ahogy azonban a listán látszik, Magyarország csúnyán lemaradt az eddig becsléssel rendelkező országok között. Hazánkban ugyanis az összes GDP csupán 16 százalékát fordítják szociális védelmi juttatásokra, 

Ezzel az adattal egyébként Bulgáriával és Litvániával vagyunk egy szinten, messze elmaradva például nyugati szomszédunktól, Ausztriától is. Ahol is az éves GDP 28 százalékát fordítják szociális védelmi juttatásokra. A 14-es listán Málta végzett az utolsó helyen, fej-fej mellett Lettországgal, 15 százalékos becsült szociális védelmi költéssel. 

Érdekes azt i megjegyezni, hogy az összes tagállamban, ahonnan eddig vannak adatok, az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátások tették ki a szociális védelmi ellátások döntő részét, tehát a nyugdíjak. Ez alól csak Németország volt kivétel, itt ugyanis a legtöbb a betegség, fogyatékosság, egészségügyi ellátásokra ment el. 

A szociális védelmi juttatásokat - országonként arányosan - felszabdalva Magyarországon egyedül csak a családtámogatásoknak volt európai szinten is kiemelkedő részhányada. A teljes magyar szociális védelmi juttatások 12 százaléka ugyanias családvédelmi célokat szolgált 2019-ben, arányosan ez a legmagasabb volt az eddig elérhető országokat tekintve. Igaz, ez sem egyedüli érték volt, ugyanekkor kiadási részhányadot mértek Németországban is.

Mit jelent mindez?

Az eddig publikált adatokból az olvasható ki, hogy Magyarország más, főleg nyugati országokhoz képest rendkívül keveset költ GDP arányosan szociális védelmi juttatásokra, jelen adatok szerint az egyik legkevesebbet. 

E juttatások nagy részét a nyugdíjkifizetések teszik ki, mint az Európai Unió majd minden országában, viszont hazánkban, Németország mellett kiemelkedő a szociális védelmi juttatásokból a családtámogatásokra szánt részhányad.