A csótányok is fészket raktak a miskolci panelekben

A közigazgatási hivatal szerint alkotmányellenes a miskolci lakcímbejelentési rendelet, annak ellenére, hogy sikeresen működött. Mint ismert 2009. novemberében - egyhangúlag - fogadta el a fent nevezett rendeletet a miskolci közgyűlés, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a városba való tömeges betelepülést.

A rendelet kimondja: egy embernek minimum hat négyzetméternyi lakóterület kell, s azt is - ez utóbbit a külvárosok hétvégi házaiba beköltözők igen magas száma indokolta -, hogy ha nincs vécé, fürdőszoba és konyha, akkor nem lehet a házba bejelentkezni. Arról, hogy Miskolcon a törvényességi észrevétel miatt törlik-e a helyi szabályozást vagy sem, a februári testületi ülésen döntenek a képviselők. Információink szerint nem helyezik hatályon kívül, ezzel is időt nyerhet a város.

2009-ben a testületi ülésen Fodor Zoltán, az avasi lakótelep egyik önkormányzati képviselője is felszólalt, aki elmondta: nem egyedi, hogy akár 20 bejelentkező is él az ötven négyzetméteren. Fodor hangsúlyozta: eddig nem sokat tehetett az önkormányzat, az okmányirodán dolgozóknak muszáj volt kiállítani a lakcímkártyát, nem volt olyan törvény, ami ezt megakadályozta volna. A Fészekrakó-üggyel jelentkezett a probléma: a családok nem elég, hogy jogsértő módon jutottak a lakáshoz, de nem csak ők, hanem 15-20 ismerősük is velük költözött. S mivel a lakcímkártyát is megszerezték, így az önkormányzati támogatáshoz, segélyhez is hozzájuthattak.

A 2009. végén elfogadott helyi rendelet értelmében azonban az okmányirodán megtagadhatták egy újabb lakó bejelentkezését, hiszen nyilvántartásukból látták, hányan élnek már ott. És meg is tagadták, hiszen heti rendszerességgel ellenőrizték a bejelentkezőket - elsősorban a Lyukóvölgyben -, hogy a körülményeik megfelelnek- e a helyi rendelet előírásainak. Csiszárné dr. Sajgó Erika, a hatósági főosztály vezetője hangsúlyozta: ezzel a rendelettel az önkormányzat mindenképp elérte a célját. Olyannyira, hogy más megyei települések is átvették a példát.

A közigazgatási hivatal - most már kormányhivatal - azonban alkotmányellenesnek találta, arra hivatkozva, hogy a lakcímbejelentés törvényi szinten szabályozott, így nem ad engedélyt helyi rendelet megalkotására. Valamint sérti a szabad mozgáshoz való alkotmányos alapjogot. S nemcsak a miskolci önkormányzat felé tettek törvényességi észrevételt, de azon hivatalok felé is, akik követték ezt a példát.

A főosztályvezető elmondta: több település - a kormányhivatal döntésével szembe menve - nem helyezte hatályon kívül ezt a rendeletet. Mi történik ilyenkor? Ebben az esetben az alkotmánybírósághoz kerül az ügy. Ez várható Miskolcon is, így a város időt nyerhet.