Újabb fontos kihívás előtt a magyar diákok: ádáz verseny zajlik a normális lakhatásért
Az elmúlt egy évben fokozatos áremelkedésnek lehettünk szemtanúi az albérletpiacon.
Az elmúlt egy évben fokozatos áremelkedésnek lehettünk szemtanúi az albérletpiacon.
Az idén elszakadt egymástól a lakóingatlan-piac két meghatározó része. Az eladó lakások iránti kereslet stagnál és a lakások drágulása is megállt, a kiadó lakóingatlanok piaca viszont fokozatos élénkülést mutat.
Vajon a fővárosban, illetve a nagyobb egyetemi városokban mi a helyzet az albérlet és az ingatlan árakkal, azaz bérelni vagy vásárolni éri-e meg jobban.
Az egyik nagy iroda összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, amelyeket át kell gondolni a bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt a jól működő megállapodás érdekében.
A nettó 154 ezer forintos havi keresetből maximum egy szoba jönne ki Budapesten, de vidéken sincsenek sokkal jobb esélyek - országszerte a hirdetett kiadó ingatlanok, szobák pár százaléka jöhet csak szóba ilyen kevés pénzből.
Gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van, aki egyedül szeretne lakást bérelni, és a minimálbérből kell kigazdálkodnia a költségeket.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
A legnagyobb hirdetési portálin csupán a pesti albérletek 15 százalékába enged a tulajdonos kisállatot. Sőt, a gazdiktól sok esetben magasabb kauciót is kérnek.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
A tavalyi átlaghoz képest 28 százalékos áremelkedést mértek a használt téglalakások négyzetméterárában a megyei jogú városokban.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével jövő héten elindul az albérletpiaci főszezon, ám már több megyében már eddig is kiugró kereslet alakult ki.
Az emberek elkezdtek visszatérni a járvány előtti szokásaikhoz, ami az ingatlanpiac élénküléséhez vezetett.
Tempót váltott az országos és a fővárosi albérletpiac, májusban a korábbinál gyorsabb ütemben drágultak az albérletek.
Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme.
Meg sem kottyant az erőteljes negyedik hullám a budapesti bérlakáspiacnak, sőt, novemberben a bérleti díj szintje éves csúcsot döntött.
A bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság.