Visszatérhet a 2022-es benzinkáosz Magyarországon? Szakértők szerint az ársapka visszafelé is elsülhet

Pénzcentrum: A geopolitikai helyzet nyomán komolyan elszállt az olajár. Mire számítotok, rövid kilengésről van szó, vagy hosszútávú kockázatról?

Energiaklub: Ezt jelenleg nem lehet megítélni. Egy közel-keleti háborús konfliktus lehetősége gyakorlatilag mindig ott lebeg az olajpiac felett. Az, hogy a piac mennyire “árazta be” a termelés mintegy 20%-ának a kiesését, vagyis, hogy mekkora termelési, logisztikai, termék- és egyéb tartalékok állnak rendelkezésre, és ezek mire elegendők, most derül ki. Ha az iráni háború elhúzódik, akkor várhatóan tartósan magas árakkal kell kalkulálni, még a keresletet csökkentő intézkedések mellett is. Ebben az esetben ráadásul a piac helyreállásának időtartama (recovery) is elnyúlhat a háború lezárulás után.

Pénzcentrum: Milyen hosszú távú következményei lehetnek a Magyarországon bevezetett hatósági ársapkának?

Energiaklub: A 2022-ben végiggondolatlanul bevezetett árstop következményei (termékhiány, üzemanyagturizmus, felhalmozás, kutak bezárása, majd az árstop feloldása utáni, a várhatónál némileg magasabb kiskereskedelmi ár stb.) ismertek, a mostani ezek egy részét igyekszik elkerülni (pl. azzal, hogy a 2022-ben végül módosított árstophoz hasonlóan most már a kezdetkor csak a magyar rendszámos autókra vonatkozik), ráadásul a régióban nem önállóan vezették be, hanem Horvátország után.

Kérdéses ugyanakkor, hogy hogyan reagálnak az importőrök, hiszen rögzített árak mellett nem feltétlenül éri meg Magyarországra hozni üzemanyagot, ha azt a környező országokban jobb áron értékesíthetik. Ez a belföldi ellátás szempontjából kockázatot jelenthet, főleg, hogy a tavaly novemberi balesete miatt a százhalombattai finomító csökkent (60-70%-os) kapacitással dolgozik. A helyzetet pedig tovább feszíti a Barátság kőolajvezeték leállása, és már fel kellett szabadítani a stratégiai készleteket is.

Az árstop miatt az ár azonban várhatóan nem gyakorol majd érdemi hatást a keresletre, pedig arra, az esetlegesen kialakuló ellátási kockázatok csökkentése érdekében szükség lehet. Az igény csökkenését nem csak az üzemanyagárakkal, hanem szükség esetén egyéb intézkedésekkel rövid távon is elő lehet idézni (pl. sebességhatárok korlátozása, vagy a forgalom korlátozása rendszám alapon stb.), erre azonban a kormány valószínűleg nem szívesen kerítene sort.

Pénzcentrum: Az intézkedés egyes részletei, például az exporttilalom, a nagykereskedelmi ár hasonló összegen történő befagyasztása, a jövedéki adó csökkentése milyen hatással van a globális kockázatokra?

Energiaklub: Az árstopról szóló délutáni bejelentés után közzétett újabb részletek alapján a kormány immár bizonyosan, 2022 után gazdasági szempontból ismét lehetetlen helyzetbe hozza az üzemanyag-kis- és nagykereskedőket, mivel nemcsak a kis-, hanem a nagykereskedelmi árakat ugyanazon értéken fagyasztja be. Míg a tőkeerős MOL és más nagyobb cégek ezt minden bizonnyal elbírják, sok kiskereskedőnek okoz(hat) a kormány csődközeli helyzetet.

Az intézkedések azonban nem csak ezért nem racionálisak, hanem mert – ugyanúgy, ahogy 2022-ben is – ellátási problémát is generálnak. A nagykereskedelmi ár befagyasztásával a külföldi nagykereskedők nem fognak szállítani Magyarországra üzemanyagot, hiszen nem érdekük, hogy veszteséggel adjanak túl a termékeiken. Az ország azonban főleg gázolajból már így is importra szorult, egyfelől a MOL két (a százhalombattai és a pozsonyi) finomítójának eltérő termékprofilja miatt, másfelől, a százhalombattai finomító csökkent kapacitású termelése okán.

A kormány ezt vélhetően észlelte. A jövedéki adó csökkentésével mérsékli ugyan a nagykereskedőknek okozott kárt, de az intézkedésnek a hatásossága kérdéses, az üzemanyagok exporttilalma pedig a fentiekből következően ugyancsak nem oldja meg a problémát. A stratégiai üzemanyagkészletek felszabadítása enyhítheti az ellátási gondokat, a jogszabály szerint a kormány, amennyiben “a kőolaj- és kőolajtermék ellátás és a fogyasztás egyensúlya felbomlik, a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit” (tehát nem arra tekintettel, hogy túl magasara emelkedik a kőolaj és az üzemanyagok piaci ára!), jogosult erre; azonban, az esetleges ellátási probléma legalábbis jó részben nem piaci okra, vagy külső okból bekövetkezett ellátási zavarra vezethető vissza, hanem a kormány árbefagyasztó intézkedéseinek a következménye.

Pénzcentrum: A Barátság-vezeték körül kialakult vitákról mi a szakmai véleményetek? Milyen út áll Magyarország előtt energiapolitikailag, ha nem javítják meg (belátható időn belül) az ukrajnai szakaszt?

Energiaklub: Mivel elhangzott az a kormány részéről, hogy fel kéne oldani az orosz olajra bevezetett szankciókat, tudni kell, hogy a jelenlegi helyzeten nem sokat segítene ez a megoldás, akkor sem, ha a Barátság vezeték újraindulna. Amennyiben az orosz olaj ismét megjelenhetne a piacon, a jelenlegi, döntően egyedi alkuk alapján az orosz olaj javára kialakult árkülönbözet (spread) 20% körüli lehet az Európában meghatározó Brent olajfajtához képest. Amennyiben ismét szabadon lehetne kereskedni az orosz olajjal, annak ára várhatóan beállna az ukrajnai háborút megelőző, a Brentéhez képest jellemzően 1-2 dolláros különbségre, az árak pedig továbbra is magasan maradnának.

A Hormuzi-szoros lezárásával a piacról eltűnő, az igények mintegy 20%-át kitevő olajmennyiséget az oroszok több okból sem lennének képesek pótolni, még akkor sem, ha Szaúd-Arábia a termelésének egy részét képes átirányítani a Perzsa-öbölből a Vörös-tenger felé. A termelést hosszabb távon sem lehetne felfuttatni az ehhez szükséges mértékűre, a logisztikai (szállítói-rakodói) kapacitások ehhez sem állnak rendelkezésre, az európai finomítókat pedig döntően nem a nehéz orosz olajra tervezték, így az átalakításuk ugyancsak időt venne igénybe.

Ami Magyarországot illeti, a Barátság kőolajvezeték leállításának pontos körülményeiről, a szállítások kimaradásának okairól, és a vezeték státuszáról nyilvános forrásokból nem érhető el minden részletre kiterjedő információ. A vezeték kiesésére ugyanakkor számítani lehetett, legkésőbb tavaly nyár óta, amikor a háború már a vezeték – akkor még csak oroszországi – szakaszait is elérte.

Az Adria vezeték képes lehet a kieső, a százhalombattai és a pozsonyi finomító számára szükséges kőolajmennyiség pótlására, bár felmerülhetnek műszaki problémák, melyek minden bizonnyal kezelhetők. Ugyanez vonatkozik a finomítók szükséges átalakítására is, amelyet az orosz olajtól eltérő összetételű tengeri olajok feldolgozása indokol, összefüggésben az orosz olajra vonatkozó nemzetközi, uniós és amerikai szankciókkal. Mindez költség- és időigényes, de az ellátás kiesése összességében sokkal drágább lehet, mint a tengeri olaj jelenleg magasabb ára, illetve a finomítók átalakításának költsége.

Mivel a magyar üzemanyagpiac nincs elzárva a régiós országok piacaitól, ezért jelentős árkülönbségre a benzinkutakon nem lehetne számítani.

A legjobb persze az lenne, ha olyan intézkedésekre is sor kerülne, amelyek csökkentik az energiaellátásunkat továbbra is meghatározó fosszilis függőséget. Ezt nemcsak a kitettség és az ukrajnai háború indokolja, hanem a fosszilisek energiahordozók környezetromboló és éghajlatkárosító hatása. A fosszilisekről való leválásnak a megújuló energiaforrások rohamos fejlődése mellett is mindenképpen nagyobb ütemben kellene haladnia.