Vadkamerával sikerült lencsevégre kapni egy idei alomból származó aranysakálfalkát Tapolca közelében, az Eger-víz egyik szakaszán.
A hajnali őzgida-felderítés során drónnal pásztázták a gabonatáblát, amikor egy rendkívül szokatlan, hófehér színű vad bukkant fel a magas növényzet között — egy ritka látvány, amely még a szakértőket is meglepte.
Halálos betegséget terjesztő ragadozókat lőnek ki Siófok-Sóstó belterületén, többen belehaltak már a kórba.
Van néhány barátságosabb módszer is, amivel érdemes megpróbálkozni, amivel meg tudjuk előzni az állatbetöréseket. Ezeknek jártunk most utána.
A nyugati határszélen, Jákon mostanában egy titokzatos ragadozóra lettek figyelmesek: éjszakánként portyázik, még a lakóparkba is bemegy. Van, aki azt is tudni véli, az aranysakálok a közeli erdőben falkába verődnek, és a patak mentén vándorolnak.
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével.
Egy széttépett macskát és őzet találtak Peresztegen, az új településrész mögötti erdősávban. Többek szerint aranysakál végzett az állatokkal. A nádi farkasként is ismert ragadozó térségünkben is egyre elterjedtebb.
A térségben kutyát póráz nélkül sétáltatni, valamint a csapdákhoz nyúlni veszélyes és tilos. A csapdázásra humán és állategészségügyi okból, illetve a vadon élő állatvilág védelme, a vadgazdálkodás hatékonyságának érdekében van szükség az erdészet szerint.
Az aranysakál emberre nem veszélyes, természetes ellensége nincs, és ahol megjelennek, visszaszorul a rókaállomány is. Hívják nádi farkasnak, toportyánnak, réti farkasnak is.
Az elszaporodott ragadozó komoly gondot jelent a vadásztársaságoknak, nagyon nehéz elejteni és óriási károkat okoz a vadállományban.
