Sokszázezer magyar retteg 2026-tól: kilátásban az anyagi csőd, nem is tudják, van-e innen kiút

A Pénzcentrum a hetekben átfogó felmérést végzett arról, hogyan látják a magyarok a saját anyagi helyzetüket 2025-ben. A kérdéseinkre közel 14 ezer olvasónk válaszolt - nekik külön köszönet a segítségért! - , így az eredmények viszonylag pontos képet adnak arról, mennyire érzik stabilnak pénzügyi helyzetüket az emberek, hogyan fedezik mindennapi kiadásaikat, milyen adósságaik és megtakarításaik vannak, valamint hogy milyen kilátásokkal mennek neki a következő évnek.

Mielőtt kiértékelnénk a válaszokat, fontos kihangsúlyozni, hogy bár a kérdőívet majdnem 14 ezer fő töltötte ki, az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes magyar felnőtt lakosságra. A felmérés eredményeit több cikkben fogjuk közölni, az első részben a megélhetéssel és a kilátásokkal kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszokat értékeljük ki.

Mennyiből élnek a magyarok?

A KSH friss adatai szerint 2025 szeptemberében 687 100 forint volt a bruttó átlagkereset. Ez 9,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az intézet friss adatai alapján a nettó átlagkereset 475 100 forintra nőtt. Ezzel szemben viszont a Pénzcentrum felmérésében a legtöbben a nettó 200 001 - 400 000 Ft közötti sávba tették magukat (35,3%), míg 400 001 - 600 000 Ft közötti jövedelemmel rendelkezők aránya 25,2% volt, a 600 001 - 800 000 Ft között keresők 10,6%-ot, míg 800 001 Ft felettiek 12,9%-ot tettek ki. Az 0 és 200 000 Ft közötti jövedelemmel rendelkezők aránya 16%.

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a magyarok pénzügyi gondolkodásának középpontjában továbbra is az ingatlan, mint kézzelfogható érték áll - ez gyakorlatilag évtizedek óta így van. A Pénzcentrum felmérése alapján kiderült, hogy a válaszadók többségének legértékesebb vagyoneleme a saját ingatlana, szintén ugyanerre a következtetésre jutott egy augusztus végi felmérés is, ahol az ingatlan állt az első helyen 41 százalékkal.

A Pénzcentrum kutatásában 65 százalék a saját ingatlant nevezte meg legértékesebb vagyonelemeként.

A pénzügyi eszközök, például a betétek, részvények vagy állampapírok jóval kisebb szerepet kapnak. Az adatok alapján kiderült, hogy a nyugdíjasok több mint kétharmada a saját otthonát tartja (70,1%) legértékesebb vagyonának, ami jól mutatja, hogy idősebb korban a pénzügyi biztonság alapját elsősorban az ingatlantulajdon adja. A megtakarítások és a befektetések viszonylag keveseknél számítanak a legfontosabb vagyonelemnek, és minden nyolcadik nyugdíjas úgy érzi, hogy nincs értékes vagyona.

Magyarország 2024-ben és 2025 első félévében sem tudta elérni az EU átlagos növekedési ütemét, sem a közép-kelet-európai régió országainak teljesítményét. A legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság 2025 első félévben lényegében stagnált: az első negyedévben nem volt növekedés, míg a második negyedévben 0,1%-os volt a bővülés. Az elmúlt három évben a gazdaság növekedése látványosan megtorpant.

Felmérésünk is arra világít rá, hogy a magyar lakosság is úgy látja, a gazdaság fejlődése megrekedt. A válaszadók 71,2 százaléka szerint 2025 végén stagnál, 20,9 százalék szerint egyenesen romlik, és mindössze 7,9 százalék lát javulást a magyarországi gazdasági helyzettel kapcsolatban.

A válaszok alapján a férfiak és nők többsége egyaránt borúlátóan ítéli meg az ország gazdasági helyzetét 2025 végén, de a nők még pesszimistábbak. A férfiak 68,3 százaléka szerint a gazdaság romlik, míg a nők esetében ez az arány 74,5 százalék. A stagnálást a férfiak 22,5, a nők 18,1 százaléka válaszolta, és mindössze 8,8 illetve 6,4 százalék gondolja úgy, hogy a helyzet javul. Ez arra utal, hogy a férfiak valamivel optimistábban tekintenek a gazdaságra, míg a nők körében erősebb a bizonytalanság.

Az iskolai végzettség szerinti bontás ennél árnyaltabb képet mutat. A legkevésbé iskolázott válaszadók (8 általánosnál kevesebb végzettségűek) körében „csak” 53,2 százalék mondta, hogy romlik a helyzet, és viszonylag magas, 17,5 százalék szerint javul is. Az általános iskolai, középiskolai és felsőfokú végzettségűek körében viszont már sokkal erősebb a negatív hangulat: 67 és 72 százalék között mozog azok aránya, akik romlást látnak. Ez azt jelzi, hogy minél magasabb valakinek a végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel ítéli meg negatívan a gazdaság állapotát.

Ennél is borúlátóbban válaszoltak arra a kérdésünkre a kitöltők, hogy „milyen irányba mennek a dolgok Magyarországon?"

• A megkérdezettek 49,1 százaléka szerint rossz az irány,
• 28,6 százalék inkább rossznak látja,
• 10 százalék szerint inkább jó,
• és mindössze 5,7 százalék véli jónak az ország helyzetét.
• 6,6 százalék nem tudott vagy nem kívánt választ adni.

A válaszok alapján minden foglalkoztatási csoportban a lakosság többségében úgy látja, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok,

a pesszimista válaszok aránya 70-80 százalék között mozog.

A vállalkozók és a részmunkaidős dolgozók a legkevésbé negatívak, körükben közel ötödük lát javulást. A munkanélküliek a legpesszimistábbak, míg a nyugdíjasok nagyjából az átlagos szinten ítélik meg a helyzetet. A tanulók és a GYES-en lévők között sok a bizonytalan válasz, ami a jövővel kapcsolatos bizonytalanságra utal.

Keveseknek nőtt érezhetően a jövedelme

Mint kiderült, a kormányzati intézkedések, mint a támogatások, adókedvezmények vagy kedvezményes hitelek, a válaszadók 15,1 százalékának javították pénzügyi helyzetét, 47,3 százalékuk számára semleges hatásúak voltak, míg 37,6 százalék negatívan érezte ezek hatását.

A legtöbb foglalkoztatási csoportban a válaszadók többsége semlegesnek érzi a kormányzati intézkedések hatását a saját pénzügyi helyzetére. A részmunkaidősök és a nyugdíjasok körében ez különösen jellemző, náluk a semleges vélemények aránya eléri az 50 százalékot.

A vállalkozók és a GYES-en, GYED-en lévők valamivel pozitívabban ítélik meg a támogatások és kedvezményes hitelek hatását, ami a családtámogatási programok és a vállalkozásokat segítő konstrukciók kedvező hatásával magyarázható. A munkanélküliek látják a legnegatívabban a helyzetet, közel felük szerint a kormányzati intézkedések rontottak anyagi helyzetükön. A tanulók körében vegyesebb a kép, de náluk is a negatív vélemények vannak többségben.

A saját anyagi helyzetet a legtöbben közepesnek értékelték, a kitöltők 48,4 százaléka saját bevallása szerint nem él se jól, se rosszul. 21,9 százalék érezte rossznak az anyagi helyzetét, 6,6 százalék nagyon rossznak, 19,9 százalék jónak, és 3,2 százalék nagyon jónak.

Érdekesség, és ez kítűnik az adatokból, hogy a férfiak összességében pozitívabban látják anyagi helyzetüket. A férfiak közel 28 százaléka jó vagy nagyon jó helyzetben érzi magát, míg a nők esetében ez csak 16 százalék. A nők körében magasabb a rossz és nagyon rossz értékelések aránya (összesen 34,6%), ami arra utal, hogy nagyobb arányban érzik bizonytalannak vagy szűkösnek a pénzügyi helyzetüket. Ez valószínűleg a jövedelmi különbségekből, a részmunkaidős foglalkoztatás és a családi kiadások nagyobb terhéből fakad.

Arra a kérdésünkre, hogy a kitöltők képesek-e fedezni havi kiadásaikat, 40,8 százalék mondta azt, hogy teljes mértékben, 46,9 százalék nagyrészt tud kijönni a jövedelméből, míg 12,2 százalék számára ez egyáltalán nem sikerül. Egy nyári felmérés hasonló adatokat hozott: ott a lakosság 27 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem képes megtakarítani. 

A felmérésből az is kiderült, hogy az alapfokú végzettségűek helyzete a legnehezebb. Ebben a csoportban a legmagasabb azok aránya, akik számára a hónap végére egyáltalán nem marad elegendő pénz. Az adatok azt mutatják, hogy a képzettség fontos szerepet játszik a jövedelmi biztonságban. A CHART by Pénzcentrum nemrégiben éppen azzal foglalkozott, hogy mennyire képesek a diplomás végzettségűek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Mint kiderült az elemzésből, a diplomások foglalkoztatottsága közel 90 százalékos, a jövedelmi különbségek továbbra is jelentősek.

Mindenki magán érzi az inflációt

A legfrissebb adatok szerint 4,3 százalékos volt az októberi infláció, vagyis átlagosan ennyivel drágultak a termékek, szolgáltatások az egy évvel ezelőtt ugyanekkor mért értékhez képest. Nem véletlen, hogy

a megkérdezettek csupán 12,2 százaléka érezte úgy, hogy nőtt reálértelemben a jövedelme, vagyis a béremelkedése meghaladta az infláció mértékét.

42,2 százalék jelezte, hogy növekedett ugyan a fizetése, de nem követte le az inflációt. 21,2 százaléknál még csökkent is a havi jövedelem, 24,3 százaléknál nem változott az elmúlt egy évben.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb magyar háztartás jövedelme nominálisan ugyan nőtt, de nem tudta követni az inflációt, így reálértéken csökkent.

Ez minden településtípusra igaz, de leginkább a kisvárosokban és a megyei jogú városokban érzékelhető.

A reálbér-növekedést a legnagyobb arányban Budapesten tapasztalták. A falvakban és kisebb településeken élők között gyakoribb, hogy a jövedelem nem változott vagy csökkent, ami a vidéki munkaerőpiac gyengébb teljesítményére utal.

A havi kiadásokkal kapcsolatban 85,3 százalék jelölte meg azt, hogy nőttek az elmúlt egy évben, 1,3 százaléknál csökkentek, és 13,3 százaléknál változatlanok maradtak. Az inflációt a válaszadók 63,3 százaléka nagyon erősen, 29,4 százaléka részben érzi a saját költésein, 6 százalék pedig kevéssé, és 1,3 százalék egyáltalán nem érzékeli.

Arra a kérdésünkre, hogy a kitöltők mennyire érzik magukat pénzügyi szempontból biztonságban a megkérdezettek 33,2 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem, 33,5 százalék a kevésbé választ jelölte meg. 27,5 százalék nagyrészt, és 5,8 százaléka teljes mértékben pénzügyi biztonságban érzi magát.

A nők erősebben érzik az infláció hatását, mert általában alacsonyabb jövedelemből gazdálkodnak és több háztartási kiadást kezelnek. A férfiak költségvetése stabilabb, ezért kevésbé tartják meghatározónak az árak emelkedését. A különbség azt mutatja, hogy az infláció nagyobb terhet jelent a nők számára.

A következő 12 hónapra vonatkozó várakozások borúlátóak: a megkérdezettek mindösszesen 5,1 százaléka vár biztosan javulást az anyagi helyzetében, 20 százalék pedig valószínűsít valamilyen javulást. Ezzel szemben 36,5 százalék nem vár változást a helyzetében, 29 százalék viszont romlást vélelmez, 9,6 százalék pedig biztosra veszi, hogy romlani fog az anyagi helyzete az elkövetkezendő egy évben.

A legtöbb foglalkoztatási csoportban a válaszadók többsége nem vár érdemi változást a pénzügyi helyzetében a következő egy évben. A vállalkozók és a tanulók a legoptimistábbak: közel 37-45 százalékuk szerint javulhat a helyzetük. A nyugdíjasok a legpesszimistábbak a jövőjükkel kapcsolatban. Mindössze 18 százalékuk vár javulást, és több mint 30 százalékuk biztosra veszi vagy valószínűsíti a romlást. Ez kiugróan alacsony optimizmus a többi csoporthoz képest.

A teljes és részmunkaidős dolgozók többsége stagnálást vagy enyhe javulást valószínűsít, ami a munkaerőpiaci stabilitás érzését tükrözi. A GYES-en lévők körében mérsékelt optimizmus tapasztalható, de náluk magas a romlástól tartók aránya is.

Mint vonatkozó kérdésünkből kiderült - ennél több választ is meg lehetett jelölni -, a majdnem 14 ezer válaszadó legnagyobb aggodalma az a pénzügyi helyzetével kapcsolatban infláció, a ezt a kitöltők 75,8 százaléka említette.

Ezt követik az egészségügyi kiadások (46,4%), a geopolitikai események (35,3%), a lakhatási- és a rezsiköltségek (25,7%), a munkahely elvesztésének kockázata (21,1%), valamint a nyugdíj és a nyugdíjba vonulás (13,55%).

• Az infláció minden csoportban messze a legnagyobb aggodalom. A férfiak és nők mellett a nyugdíjasok is ezt jelölték első helyen, ami az árak tartósan magas szintjét és a vásárlóerő csökkenését tükrözi.
• Az egészségügyi kiadások a második helyen állnak, főként a nőknél és a nyugdíjasoknál, ami az idősebb korosztály kiszolgáltatottságát jelzi.
• A geopolitikai események (háború, nemzetközi feszültségek) szintén meghatározó aggodalmak.
• A lakhatási és rezsiköltségek stabilan a negyedik helyen szerepelnek, ami a megélhetési terhek súlyát mutatja.
• A munkahely elvesztése inkább az aktív korúaknál jelentős félelemforrás, míg a nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak az idősebb korosztályra jellemzőek.

Összességében a magyar lakosság legfőbb félelmei az árak emelkedése, a mindennapi kiadások növekedése és az egészségügyi bizonytalanság köré épülnek.

A nyugdíjasok pénzügyi aggodalmai egyértelműen mutatják, hogy a fix jövedelemből élő idősek a legérzékenyebbek a gazdasági változásokra. A válaszok alapján az látszik, hogy ez a csoport az árak emelkedésével szemben kevésbé tud alkalmazkodni, mert a nyugdíjak lassabban követik a drágulást. A nyugdíjasok válaszai alapján jól látható, hogy a mindennapi megélhetést leginkább befolyásoló tényezők azok, amelyek a legnagyobb szorongást okozzák ebben a csoportban.

Kik voltak a kitöltőink?

A válaszadók többsége 55 éves vagy idősebb: a 55-64 éves korosztály 21,6 százalékot, míg a 65 év felettiek aránya 38,8 százalékot tesz ki. A fiatalabb korosztályok kisebb arányban vannak jelen, az 18-24 évesek mindössze 1,1 százalékot, a 25-34 évesek 6,1 százalékot képviselnek a mintában.

Nemek szerinti megoszlásban a férfiak dominálnak a válaszadók között, 60,3 százalékkal, míg a nők aránya 39,7 százalék. A lakóhely típusa tekintetében a minta viszonylag kiegyensúlyozott: a fővárosban élők 28,4 százalékot, a megyei jogú városok lakói 27,7 százalékot, a kisvárosi lakosok 26 százalékot, míg a községekben és falvakban élők 17,9 százalékot tesznek ki.

Az iskolai végzettséget tekintve a kitöltők fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik (51%), 44,9 százalék középiskolát végzett, az általános iskolai végzettségűek aránya alacsony (2,9%), míg az ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők mindössze 1,2 százalékot képviselnek.

A foglalkoztatottsági státusz alapján a mintában a teljes munkaidőben dolgozók aránya 45,8 százalék, míg a nyugdíjasok aránya szintén magas, 39,3 százalék. Részmunkaidőben dolgozik 2,7 százalék, vállalkozó 6 százalék, GYES-en/GYED-en van 0,6 százalék, a munkanélküliek aránya 2,1 százalék, tanuló 0,4 százalék, és egyéb státuszban 3 százalék található.

Mit mondanak a számok?

Összegezve a felmérés adatai szerint a magyarok többsége az elmúlt évben nem tudta tartani a lépést az inflációval. Bár 12,2 százalékuknak reálértelemben is nőtt a jövedelme, 42,2 százalék csak nominális emelkedést érzékelt, ami elmaradt a 4 százalék feletti inflációtól. Minden ötödik válaszadó jövedelme csökkent, miközben 85 százalék arról számolt be, hogy a kiadásai nőttek. Ez a kettős nyomás erősen rányomja a bélyegét a lakosság pénzügyi közérzetére.

A válaszadók 63 százaléka nagyon erősen érzi az árak emelkedésének hatását, és mindössze 1,3 százalék mondta, hogy egyáltalán nem tapasztalja azt. A pénzügyi biztonságérzet is gyenge:

a 14 ezer kitöltő kétharmada egyáltalán nem vagy kevéssé érzi magát biztonságban anyagilag.

Ez a bizonytalanság a jövőbe vetett hitet is gyengíti, ami az eredményeken is keményen látszik.

A legnagyobb aggodalmat továbbra is az infláció jelenti, ezt a válaszadók több mint háromnegyede nevezte meg fő problémaként. Az egészségügyi kiadások és a geopolitikai kockázatok is sokakat foglalkoztatnak, míg a munkahely elvesztését és a lakhatási terhek növekedését szintén jelentős arányban említették.

A kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a magyar háztartások nagy része továbbra is feszített költségvetéssel él, és rövid távon nem vár érdemi javulást pénzügyi helyzetében.