Hiába, hogy átlagosan 18-20 százalékkal nőttek a hazai diákmunkás-bérek, takarítani például nehéz embert találni.
Az idei első negyedévben 1 779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére– derül ki egy elemzésből.
Mint kiderült, a rosszabb jövedelmi helyzetűek a bankokban is jócskán ráfizethetnek, pusztán azért, mert az átlagos fizetést viszik haza havonta, vagy annál kevesebbet.
Hány év munka szükséges ahhoz, hogy 1 millió eurót gyűjtsenek össze az emberek a különböző országokban, miközben átlagbért keresnek?
Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, amikor egy konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre.
Bár a munka nemesít, de egyre kevesebb olyan magyar van, aki nemesedjen. A bérek tekintetében óriási szakadék tátong az országrészek között, Budapest jócskán felhúzza az átlagot.
A magyarok 30 százaléka élt a létminimum alatt 2020-ban – olvasható ki a Policy Agenda elemzéséből
Értelemszerűen a foglalkoztatás segíteti az emberek elszegényedésének megelőzését, de országonként eltérő mértékben.
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.
Egy átlagos áruházi dolgozó havi bére akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja már Magyarországon belépés után, ami néhány év után akár a félmillió forintos határt is elérheti.
A munka törvénykönyvének január 1-jével hatályba lépett módosítása révén a munkavállalók hatékonyabban érvényesíthetik jogaikat.
A legfrissebb, elérhető EU-s adatok alapján Kelet-Európában átlagosan hosszabbak a munkahetek, mint Nyugat-Európában.
Megfogadni általában azt szoktuk, hogy jövőre lefogyunk néhány kilót, elmegyünk valahová, ahová mindig is vágytunk, több időt töltünk a szeretteinkkel. 2023-ban ennél több kell.
Az alkalmazottak többek között minden hónapban a Lidl étkezési kártyájukra kapnak támogatást.
A munkavégzés helyét, a szabadság kiadását, de még az apaszabadság mértékét is jelentősen átírná az a módosító javaslat, melyet hamarosan tárgyalhat a parlament.
Túlórázni valószínű senki sem szeret, ráadásul a túlzásba vitt munka az egészségünkre is káros lehet.
Több mint 850 humánerőforrás-vezetőt megkérdezésével, 60 országban és minden főbb iparágban zajlott a kutatás, aminek célja az volt, hogy azonosítsa a HR-trendeket.
Benyújtották a Munka Törvénykönyvét érintő törvénymódosítási javaslatokat, 44 nap szabadság járna az apáknak, ha elfogadják.
A KATA törvény módosítását követően rendkívüli mértékben megugrott az igény a könyvelőkre, akik a jelenlegi létszámban nem tudják maradéktalanul kiszolgálni a keresletet.
Az építőipar megszokott növekedésének jövőre várhatóan vége lesz: az előrejelzések szerint 2023-ban és 2024-ben ez jócskán le fog lassulni.
