Sok család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja kiváltani a szükséges gyógyszereket, legyen szó lázcsillapítóról, antibiotikumról vagy krónikus betegségek kezeléséhez szükséges készítményekről.
Emberéletek százait, ezreit mentheti meg egy új megközelítést alkalmazó magyar találmány a koronavírustól. Baranyi Lajos, az Amerikában élő magyar kutató most számolt be világszenzációnak számító szabadalmáról, amely képes meggátolni a vírusfertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást.
Nem a vírus, hanem a szervezet abnormális immunválasza jelenti ránk nézve az igazi veszélyt, ez a valódi probléma, amivel az emberiség jelenleg szembenéz - mondta el Baranyi Lajos biológus-immunológus professzor a Magyar Nemzetnek. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató más utat választott a COVID-19 elleni harchoz. Elmondta: míg a vírust az emberek 80-85 százaléka könnyedén legyőzi, nagyobb részük tünetmentesen, addig vannak, akik masszív kétoldali tüdőgyulladást kapnak, és ha túl is élik azt, sokuk maradandó tüdőkárosodást szenved. Mire ez a járvány véget ér, az ő számuk világszerte és Magyarországon is igen magas lehet.
Az igazi probléma ez, amit valójában nem is a vírus okoz, hanem az az abnormálisan erős immunválasz, amit főként az idősek és a krónikus betegek szervezetében a fertőzés kivált. Ezt nevezik citokinviharnak. A lényege, hogy a légzési elégtelenség és/vagy a bakteriális felülfertőződés következtében szeptikus sokk alakul ki a szervezetben, ez általános gyulladással jár, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az úgynevezett citokinvihar kísér.
- magyarázta a kutató. A célja ezért ennek a citokinviharnak a kontrollálása volt. A folyamatban több száz molekula vesz részt párhuzamosan, és ha ki is iktatunk belőle akár többtucatnyit is, a vihart érdemben nem tudjuk befolyásolni. Ezért nem jártak sikerrel azok, akik eddig előttem ezzel próbálkoztak, és ezért nem hoznak átütő eredményt a jelenleg a kórházakban alkalmazott szerek sem - tette hozzá Baranyi Lajos.
A professzor azonban már hosszú ideje foglalkozik a problémával, mivel hasonlóval egyebek mellett az amerikai hadsereg felkérésére kidolgozott mesterséges vér előállítása kapcsán is szembesült. Mint elmondta, az utóbbi húsz évben már szisztematikusan kereste a citokinvihar gyenge pontjait. Ezeket végül sikerült beazonosítania, majd aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat fejlesztenie ellenük, melyek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le. A lényegéről annyit azonban elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult. A magyar biológus-immunológus ezért egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd.
Alig ismert nyugdíjkatasztrófa érik a fejlett világban: küszöbön az összeomlás, nehéz lesz elkerülni
Hol él a legtöbb 100 év feletti ember? Vajon miért Japán vezeti a rangsort? És hogyan alakul a várható élettartam Európában? Mutatjuk!








