Kritikus a helyzet a magyar rendelőkben: szabályosan menekülnek az orvosok ezekből a megyékből?

Magyarországon 2026. januárban 6388 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxis működik, melyből 1006 betöltetlen (15,7%). 2025 januárjában még a körzetek 14,6%-a volt betöltetlen, 2023-ban pedig 12,8%. 2026-ra is igaz így, hogy a betöltetlen praxisok száma és arány is emelkedett egy év alatt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása szerint. Annak ellenére nő egyre a betöltetlen körzetek száma és még az aránya is, hogy folyamatosan szűnnek is meg praxisok: 2013-ban még összesen 6645 praxis volt, 2017-ben már csak 6575, 2021-ben 6516, 2025-re ez 6424-re csökkent. A körzetek megszűnése pedig nem állt meg 2026-ra sem, 36 körzettel van kevesebb egy év után.

A nyilvántartásokban külön kezelik azt az adatot, hogy hány körzet számít a betöltetlen praxisok közül tartósan betöltetlennek. Tartósan betöltetlen körzetnek azt tekintik, amely fél évnél régebben üresedett meg. 2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. 2023 januárjában összesen 601 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet volt, 2024-ben a 826-ból már 675 tartósan, vagyis 6 hónapnál régebb óta betöltetlen volt. 2025-ben a 940 betöltetlen körzetből 833 tartósan az, míg 2026. januárban 1006 betöltetlen körzetből 915 volt tartósan az.

A tartósan betöltetlen körzetekből 303 felnőtt, 229 gyermek és 383 vegyes ellátású körzet volt idén januárban. Ezek közül a legnagyobb körzet Rajka községben található, 6920 ellátandó lakos tartozik hozzá és 2025 áprilisa óta betöltetlen. A legkisebb körzet pedig Debrecenben található és mindössze 186 ellátandó lakos tartozik ide. 2025 januárjában összesen 1 millió 128 ezer az ellátandó lakosságszám a tartósan betöltetlen körzetekben, 27 százalékkal több, mint 2024-ben (886 ezer fő). 

2026-ban összesen közel 1 millió 240 ezer lakos tartozott tartósan betöltetlen körzetekhez Magyarországon januárban, 10 százalékkal többen, mint tavaly.

A fővárosban vagy vidéken nagyobb a baj?

Ahogy a korábbi években, 2026-ban is megvizsgáltuk a helyzetet megyék szintjén is. A tartósan betöltetlen praxisok száma Nógrád, Baranya, Zala, Tolna és Vas vármegyékben 1-3 körzettel csökkent - melynek hátterében megszüntetés is állhat -, minden más megyében növekedés látható. Budapesten 28, Győr-Moson-Sopronban 13, Pest és Bács-Kiskun megyékben 7-7 körzettel több áll üresen, mint tavaly.

A legtöbb tartósan üres körzet (107) is a fővárosban található; 2025-ben még Borsod-Abaúj-Zemplén vezette a listát, idén csak a második. A legkevesebb üres körzet Csongrád-Csanád, Zala és Baranya területén található: 

A NEAK adataiból az is látszik, hogy Budapesten több mint 140 ezer lakos tartozik tartósan betöltetlen körzethez, Pest vármegyében több mint 126 ezren, Borsodban pedig 117 ezren. Fejérben közel 82 ezer lakos tartozik üres közethez, míg Csongrád-Csanádban és Baranyában 22-23 ezer érintett lakosról lehet beszélni 2026. januárban. Azonban a megyék szerkezete, nagyban különböző körzet- és lakosságszáma miatt a fenti adatokból még nem következtethetünk egyértelműen arra, hol a legsúlyosabb a háziorvoshiány. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy az összes körzet számához viszonyítva hol a legmagasabb az üres praxisok aránya.

A számokból az derült ki, hogy Nógrádban a háziorvosi körzetek 27,5 százaléka betöltetlen - bár tavaly még 29,2% volt az -, és Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok területén csaknem minden negyedik praxis üres. Ezek alapján alapján Csongrád-Csanád és Baranya áll a legjobban, Budapesten is csak a körzetek 9% üres és Pest vármegyében is csak minden tizedik praxis üres, Borsod-Abaúj-Zemplén területén ehhez képest minden ötödik körzet betöltetlen.

Menekülnek a háziorvosok?

Már nem újdonság, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a szakemberek kiöregedése és a hiányzó utánpótlás. Mindeközben a KSH utolsó, 2024-es adatai szerint a dolgozó orvosok száma együttesen még sosem volt ilyen magas, 43 123 fő. A 60 év feletti orvosok száma és aránya (32,8%) is meghaladta 2024-re a járványt megelőző szintet. A 70 év feletti orvosok száma pedig 2023-ról 2024-re 13,7 százalékkal nőtt.

Azonban az, hogy a dolgozó orvosok száma meghaladta a pandémia előtti szintet, még nem jelenti azt, hogy a háziorvosok száma is nő. Sőt, a KSH adatsora szerint a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma lassan, de folyamatos csökken évről évre, ezáltal az háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok egyre magasabb. A házi gyermekorvosok számában 25 év alatt sem fordult elő akkora visszaesés, mint 2023-ról 2024-re: 3,5 százalék. 

Bár arról külön nem közöl adatot a KSH, hogy az elöregedés mennyiben érinti a háziorvosokat, de az általános orvosszámokra vonatkozó adatsor alapján feltehetően ez ezen területen is problémát jelent. Azt se felejtsük el, hogy mindeközben a lakosságszám is egyre csökken Magyarországon, már csak 9,5 millióan vagyunk, az egy orvosra jutó lakosok rátája viszont így is növekszik. Tehát nagyobb ütemben "fogynak" a háziorvosok, mint a lakosok száma. 

Az pedig csak ront a helyzeten - és a statisztikákat is sötétebb színben tünteti fel -, hogy a magyar lakosság 7 százaléka nincs is bejelentkezve háziorvoshoz. A G7 közérdekű adatigényléssel fordult NEAK-hoz, és az derült ki: mindössze 8,9 millióan voltak bejelentkezve 2023-ban, ez csak 92,7 százalékos arány. Míg 2014-ben még 96 százalék volt a bejelentkezett lakosok aránya. Ennek egyik oka lehet az is - amellett, hogy valaki külföldön van bejelentkezve, vagy esetleg még nem vették át egy megüresedett körzetből -, hogy nőhetett az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma. Vagyis azoké, akik valószínűleg nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, vagy nem jogosultak más jogcímen és kijelentette őket a TB. 

Bár az utóbbi években több átalakítás is zajlott az egészségügyi ellátás szerkezetében, a praxisok finanszírozása is előnyösebbé vált, a háziorvosok számának csökkenése mégis megállíthatatlannak látszik és ezzel egyre több munka hárul a még dolgozó háziorvosokra. A telemedicina terjedése is enyhítheti az orvoshiányt bizonyos szinten, azonban ez sem pótolja az orvos jelenlétét. Az egy betegre jutó kevesebb idő, figyelem, a betegek elmaradozása vagy kiesése a rendszerből, a semmibe vesző betegutak pedig hosszú távon az egészségügyi állapot romlásához, elkerülhető halálesetek számának növekedéséhez vezethetnek.