Matolcsy György: 6-6,5 százalékkal csökken a magyar gazdaság

A jegybank monetáris tanácsa változatlanul 0,6%-on hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót, ezzel megerősítve a korábbi döntéseit - jelentette be Matolcsy György MNB-elnök mai online sajtótájékoztatóján. Itt az idei esztendőt fekete évnek nevezte, amely elmondása szerint a Trianon utáni ötödik legnagyobb visszaesés. Hozzátette, először történt olyan, hogy nem háború vagy forradalom miatt történt mindez, hanem egy világjárvány miatt.

Szerinte hazánk teljesítménye EU-s összehasonlításban kimagaslóan jó volt, ide kell majd visszakapaszkodni. Az eurozónához képest kevésbé nagy a visszaesés Matolcsy szerint, így kicsivel javítjuk a pozíciónkat. 

Elmondása szerint a monetáris tanács megerősítette azokat a programokat, amelyek megakadályozták, hogy az idei évet fémjelző három válságtípus - egészségügyi, gazdasági és érzelmi - mellé egy negyedik, a pénzügyi válság is kialakuljon - mondta az MNB-elnök jelezve, hogy ezt óriási eredménynek tartja, tekintettel arra, hogy a 2009-es nagy gazdasági zuhanás mögött épp a pénzügyi válság húzódott meg.

Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy a jegybank ígéretének eleget téve 2020-ban megvédte az elmúlt 10 év eredményeit azáltal, hogy csaknem 6000 milliárd forintnyi finanszírozást öntött a gazdaságba.

A magyar GDP több mint 10 százalékát kitevő összeggel az MNB a régión belül és uniós összehasonlításban is kiemelkedően támogatta a vírushelyzet alatt az üzleti szereplők, az állam és a családok pénzügyeit - tette hozzá. A jegybankelnök felidézte a programokat, amelyek szerepet játszottak a pénzügyi stabilitás fenntartásában, "levegőt adtak a gazdaságnak", mint az 1400 milliárd forintos Nhp hajrá!, a 600 milliárd forintos növekedési kötvényprogram, az 1000 milliárd forintos állampapír-vásárlás, a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú fedezett hitelek 2300 milliárd forint összegben, és ezt szolgálta a 250 milliárd forint osztalékbefizetés is a költségvetésbe.

A kormány segíthetett volna?

A jegybankelnök arra is kitért, hogy érdemes tanulni azon országoktól, amelyek a Magyarországon várható 6,0-6,5 százalékos visszaesésnél kisebb recesszióval számolnak, így például a lengyelektől és a lettektől, ahol várhatóan 3,5 százalékos, illetve 2,2 százalékos lesz a gazdasági visszaesés. A járványt nem lehetett megfékezni, mégis lehetett volna jobb teljesítményt nyújtani - jegyezte meg Matolcsy György, aki műhibának nevezte a lakásáfa visszaemelését 27 százalékra.

Matolcsy György ismertette a monetáris tanács meglátásait a következő évek teendőivel kapcsolatban, miszerint a szükséges nagy strukturális reformok 80 százalékát előre kell hozni, kezdve az egészségügyi rendszer átalakításától a demográfián és a nyugdíjrendszeren keresztül a lakáspolitikáig.

Az MNB szorgalmazza 3, 5 és 10 éves gazdasági-pénzügyi terv kialakítását, a fejlesztési elképzelések lefektetését és egy versenyképességi terv összeállítását is. Arról is beszélt: 2022-ig talán nem tudják az egyensúlyt helyreállítani, de később meg kell fékezni az államadósságot a helyreállítás költségei mellett is.

Virág Barnabás MNB-alelnök elmondása szerint 2021-ben 3,5 százalék lesz az infláció, amely a jegybanki toleranciaszinten belül van, bár a járvány alatt növekedett. Arra számítanak, hogy marad az infláció változékonysága a tavaszi bázishatások, a dohányár-emelkedések, illetve a dezinflációs hatások megjelenése, köztük a visszafogott belső kereslet miatt. Virág arról is beszélt, a következő évben is három százalék környékén mozoghat a pénzromlás.

Növekvő hitelezés

Elmondta, hogy a vállalkozói és lakossági hitelállomány kétszámjegyű növekedést mutatott, amely forrásokhoz tudta juttatni a gazdasági gondokkal küzdő szereplőket. A kilábalás sebessége eltérő volt iparáganként, míg az építőipar már visszatér, például a szórakoztatóipar nem. A második negyedévben ismét GDP-visszaesésre és a gazdaság elhúzódó helyreállására számítanak. 

Patai Mihály, a monetáris tanács tagja, az MNB alelnöke megjegyezte, hogy a jegybank növekedési kötvényprogramjával idén eddig 32 vállalat élt, év végére becslése szerint ez a szám 34-35-re bővülhet. A kötvényprogram 570-600 milliárd forintnyi pénzmennyiséget mozgatott meg, amely a jelenlegi helyzetben pótolhatatlan, hiszen viszonylag olcsó tőkéhez juttatja a fejlesztési elképzelésekkel rendelkező nagyobb vállalatokat - fejtette ki az alelnök. 

A legkisebb vállalati kötvénykibocsátás 1, a legnagyobb 70 milliárd forintos volt - tette hozzá Patai Mihály utalva arra, hogy a program jövőre folytatódni fog. A növekedési hitelprogramról szólva az alelnök kifejtette, annak áprilisban indított szakaszán keresztül 17 ezer vállalat jutott olcsó finanszírozáshoz, 8 év alatt pedig 60 ezer kis- és közepes vállalkozás élt a lehetőséggel.

Címlapkép: Magyar Nemzeti Bank (YouTube)