Soha nem volt még ilyen drága a méz Magyarországon: alig maradt valami a készletekből

A mostoha időjárási körülmények miatt rossz évet zártak a méhészek, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi sem termett. Az egyre magasabb árak miatt pedig csökken a kereslet. Az átlag alatti mennyiségű akácméztermés nagy részét tavaly az év második felében exportálták. 

A 2021-es mostoha időjárási körülmények miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett.

A belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, és ha ezen a szinten veszi meg a hazai mézkiszerelő – majd ő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, illetve a 27 százalékos áfát –, csak olyan áron kerülhet a polcokra az akácméz, amelyen már nem veszik meg a vásárlók

– magyarázta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Világgazdaságnak. A magyar mézkiszerelők jelzései szerint az éves forgalmuk 10 százaléka alatt van az akácméz. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet. 

Bross Péter szerint a termelőknél még lehet némi akácméz, de virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Összességében is igaz, hogy a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan igaz, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Az OMME elnöke szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz.